Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

I. Az egyesület fogalma

erőfeszítéseket tett a település fejlesztésért. Bár az egyesületek — több esetben — kiemelkedő gazdasági, gazdaságot fejlesztő tevékenységet is folytattak, de ez nem közvetlenül a termelőmunka során valósult meg. Az egyesületi céloknál — a kritikus szervezeti elkülönülés kérdésénél — maradva, elmondható, hogy a politikai tevékenységet illetően voltak kimondottan politikai egyesületek (a Kaposvári Általános Munkásegylet, a Somogy Megyei Demokrata Kör, a Kaposvári 48-as Függetlenségi Kör, a Kaposvári Választókerület Szociáldemokrata Köre, a Kaposvári Antiszemita Egylet, a Szigetvári Általános Munkásegylet vagy a Csurgói Deák-kör stb.), és akadtak, az alapszabályukban meghatározottaktól eltérően, politizáló egyletek. Az egyesületek nagy része azonban nem tartotta feladatának, s nem is volt abban a helyzetben, hogy a politikával foglalkozzon. Ha az egyesületi alapszabályokat megnézzük, joggal vetődik fel a kérdés, hogy az abban megfogalmazódott célok és feladatok tükrözike minden esetben a közösség érdekeit? Nem feltétlenül — válaszolhatjuk. Az alapszabályt zsinórmértékül véve ugyan ezek, mármint az érdekek, szükségszerűen azonosak voltak, ami azonban az érdeklehetöségeket tekintve már korántsem volt egyértelmű. A Balatonszcmcsi Fürdőegyesület díszclnöke, gróf Hunyady József és az egyesület rendes tagjaként nyilvántartott helyi iparosok érdekei például akkor találkoztak, amikor a üdülőhely fejlesztésével járó gazdasági, kulturális és egyéb tényezők előnyös következményeiről volt szó. Ettől függetlenül az egyesületek folyamatosan törekedtek arra, hogy a közös érdekeket hangsúlyozva, legyen a testületüknek kifelé valamilyen érdekvédelmi jellege. Elsősorban az egyesületek elnökei és ügyészei (jogászai) látták cl ezeket a feladatokat. Végezetül: nem hagyhatjuk azt sem figyelmen kívül, hogy egy ilyen társaság még is csak önkéntes csatlakozáson alapuló szervezet volt.

51 Az egyletek közvetítő szerepét már érintettük a politikai pártokkal kapcsolatosan. Az egyesületek más szempontból is betölthettek ilyen közvetítő, katalizáló funkciót. Eötvös József a népnevelési egyletek alakítására kiadott felhívásában az alábbiakat olvashatjuk: „szükséges a népnevelési egyletek alakítása. Az egyesületi tervvel nem akar [a kormány] szabályokat adni, hanem csak segíteni. Ezt a helyi viszonyokra kell alkalmazni. Nálunk a népiskolák egyházi és községi testületek kezében vannak. Az egyletek magánjellegű testületek lennének. Ezeknek az egyleteknek nem szabad sérteni az egyházi iskolai érdekeket. "

52 Az egyesületek jellegzetességeinek számbavételét a hatósági engedélyezés kérdésével folytathatjuk. Az előzetes jóváhagyással „az állami szervek...vizsgálhatják a törvényi előírások betartásának biztosítékait, illetőleg ezek hiányában az egyesületek. vagy társaságok létrehozását megakadályozhatják."

53 Az 1508/1875. bm. számú körrendelet, egy 1867-ben kiadott belügyminisztériumi rendeleten semmit nem változtatva, kimondta: az 51 Weber: 41-43., 57-59., 66-67.. 134-137. p. 52 Eötvös, 1976: 330-332. p. 53 Ficzere-Schmidt: 394. p.