Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VII. Az egyesületek társadalmi szerepe, szocializáció az egyesületekben

E társaságok közösségi ereje, hagyományokat őrző képessége — a szűkebb szülőföldhöz tartozás tudatosításával, illetve tágabb értelemben: a hazafiság ápolásával — a hazaszeretet érzését is erősítette. Az egyesületek belső önszervező mechanizmusainak, történeti gyökereinek, fejlődésének kutatása — némi szociálantropológiai kitekintéssel —, úgy vélem, fontos feladat lenne, hisz áttételcsen — főképp a falusi körök esetében — ezek feudális eredete is kimutatható (hegyközségek, legeltetési társulatok).

684 Tulajdonképp még napjainkban is meg-megfogalmazódik az a közhely, hogy Magyarországon nincsenek a közéleti demokráciának erös hagyományai. A források alapján teljes biztonsággal megállapítható, hogy a helyi demokratikus gyakorlat egyik keretét éppen az egyesületek biztosították. Ezek az egyesületek pedig — még akkor is, ha figyelembe vesszük a reformkori és az ennél lényegesen szűkebb mozgásteret biztosító neoabszolutizmus kori előzményeket — szinte a semmiből jöttek létre. Ezekben a „szervezetekben — mint azt Gyáni Gábor megállapította — nap, mint nap újrakonstituálodó közvetlen demokrácia feltételei között döntő szerepe volt a szabad, korlátozásmentes választásválaszthatóság gyakorlatának, ami — tudjuk — a kinti világban szűk korlátok közé szorult."

685 Ennek a jelenségnek a legfontosabb elemeit az alapszabályok határozták meg: a tagok és a választott tisztségviselők jogait és kötelességeit, a szervezeti felépítést, a „rostákat" és a szankciókat. Ez utóbbiakban nem feltétlenül kell — a korábbi „megszokásoknak" megfelelően — pusztán a politikai motivációkat keresni, hanem elég, ha a hétköznapok általános társaságiviselkedési elvárásaira gondolunk. Az egyletek általában igyekeztek sokat tenni a kulturáltabb életmód fejlesztéséért. Az egyleti helyiségekben igyekeztek az elemi illemszabályok alkalmazását meghonosítani, tiltották a trágár beszédet, valamint az alkoholizmust. Ezzel kapcsolatban nyugodtan idézhetjük a „Somogy" egyik 1893-ban megjelent, olvasókörökről szóló írását: „Szívesen üdvözöljük őket az új évben, mert a mai napokban egyesületeket alkotni, a társadalomban jótékony czélokra, önművelődés, munka, irodalomtámogatás és közügyek szolgálatára; tömörülni, jót tenni, a népet a könyvek és lapoknak megnyerni, a tivornyáktól elvonni; alkotni, a szegényeket pártfogolni, a község ügyei felett tanácskozni stb. mind olyan momentumok, melyek csak haszonnal és áldással járnak a nagy társaságra."

686 A tagok találkozása segített egymástól elsajátítani új, a megszokottól eltérő polgári-polgárias magatartásformákat. Idekapcsolható az igazodás másokhoz-atlitüd, vagyis az egyesületen belüli tolerancia és intolerancia, kis túlzással: a polgári parlamentarizmus helyi gyakorlata is. Az új, pontosabban, a más közösségben gondolkodó, tevékenykedő ember típusa is 14 Dékány: 294-298. p. '-Gyáni, 1991: 153. p. 1 Olvasóegyleteink és a millennium=S. 29. 1893. febr.