Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VII. Az egyesületek társadalmi szerepe, szocializáció az egyesületekben

megjelent. Eötvös 1867-es felhívását követően alakult meg a Babócsai Alsójárási Népnevelési Egylet. Ezt megelőzően egy katolikus pap a felekezeti elkülönülést indítványozta. A többség viszont az erök összefogása érdekében a javaslat ellen szavazott. Az akaratot tiszteletben tartva azonban a kisebbségben maradt tag, a katolikus papok közül legtovább — haláláig — az egylet tagja maradt, mondván, hogy az a legfontosabb, hogy „...egyáltalán legyen népnevelési egylet ..." a vidéken.

687 Ha valamely kérdés kapcsán az egyletekben valakivel kapcsolatban az intoleráns magatartás került előtérbe, akkor — a korabeli jogszabályoknak megfelelően — a békés megoldás lehetőségét az ún. békebíróságok ad hoc létrehozásával biztosították és a vitás ügyet akár egy bocsánatkéréssel elintézhették. Ha ez nem történt meg, akkor mint azt az Öreglaki Iparos és Polgári Olvasókör egyik tagjának esete is példázta, az egyesület élt a kezében lévő legradikálisabb megtorlással, a kizárással.

688 A közgyűlések, a választmány, valamint a tisztikar választása, továbbá ezek beszámolási kötelezettsége és a tisztségviselők rotációja jelentette az egyesületi demokrácia alapját. Egyetlenegy típusban, a kulturális egyleteken belül, a katolikus olvasókörök esetében — mint már utaltunk arra — találkoztunk azzal a jelenséggel, hogy az alapszabályokban foglaltan — csak a helyi papot nevezhették ki (és nem választották) elnöknek.

689 Az egyesületi önkormányzat, egyszersmind az egyleten belüli demokrácia helyzetét illusztrálandó igen tanulságos, teljes idézésre méltó dokumentumot őriztek meg az alispán iratok.

690 A megyeszékhely kulturális életében jelentős szerepet játszott Kaposvári Hivatalnokok Társasköre a tagok felvételével és törlésével foglalkozó paragrafusokat kívánta megváltoztatni. A belügyi tárca a társaskör alapszabálymódosítását azonban nem engedélyezte: „A választmánynak a tagok összességét magába foglaló, s az összes jogokkal egyedül rendelkező közgyűléssel szembeni viszonyából következik, hogy az előbbiek határozatai nem lehetnek véglegesek, hanem kivétel nélkül összes, s a szóban forgó kérdésekben hozott határozatai is megfellebbezhetöek a közgyűléshez. A kérvényben felhozott azon érv, hogy a választmány ide vonatkozó rendelkezésének fellebbezés esetén a közgyűlés részéről történő esetleges megváltoztatása csakis az alapszabályok megsértésével volna elképzelhető, helyt nem állhat, mivel éppen a választmány hozhat az alapszabályok megkerülésével, illetve az alapszabály vonatkozó rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával oly határozatot, amely ellen szükséges a jogaiban sértett tagnak a közgyűlés védelmét biztosítani." SML BNE jkv. 1867. okt. 26., 1893. jún. 1. 688 Öreglaki Ip. és Polg. Olvk. választmányi jvk. 1910. szept. I. 689 SML ai. 1947/1896., 299/1901. 690 SML ai. 8822/1907.