Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VII. Az egyesületek társadalmi szerepe, szocializáció az egyesületekben
egyfajta ,felfelé-idomulás" jegyében — Magyarországon — és valószínű: sehol Európában — nem történhetett meg az ún. tradicionális értékrendet hordozó kaszinókban az, ami egy amerikai klubban, vagyis, hogy a „főnök", alkalmazottját tökéletesen egyenrangúnak kezelve, leült vele pókerezni. 680 Miután az egyesületek hallatlanul széles tevékenységi körükkel a maguk módján átfogták a hétköznapi élet szinte teljes spektrumát, az egyletek általános szocializációs szerepéről, ennek színtereiről, megjelenési formáiról is beszélhetünk. Ha az azonos társadalmi rétegeket összefogó, hasonló érdekirányokat megfogalmazó egyesületeket figyeljük, megállapíthatjuk, hogy ezek a társulatok alkalmasak voltak egyfajta társadalmi rétegtudat kialakítására és fejlesztésére. Ahogy Tocqueville fogalmazott az egyesületi jog kapcsán: az „...önálló cselekvés szabadsága mellett az a legtermészetesebb az ember számára, hogy egyesítse erőfeszítéseit a hozzá hasonlókéval és velük együtt cselekedjék." 681 Az egyesületekben rejlő erők egyik legjelentősebbike — és ez az ún. helyi társadalom léte szempontjából akár döntő is lehetett — a közösségek és hagyományok teremtése, vagyis a helyi társadalom szervezése, e közösségek megtartása, önszervezése és a hagyományok továbbvitele, a civiltársadalmi öntudat alakításában való részvétel volt. Egy ilyen közösséghez tartozás valóban rangot, az adott személy elismerését, pozitív társadalmi megítélését is jelentette 682 . A legjelentősebb társadalomszervező erőként tarthatjuk számon a tagok egyleteken belül meglévő relatív érdekazonosságát, melyet talán a Balatonmenti fürdőegyesületek esetében tudunk a legtisztábban kimutatni. Az érintett, ingatlannal rendelkező tag a képviselő-testületeken keresztül a település életébe egyénileg is beleszólhatott, vagyis megadatott neki — Eötvös József szavaival élve — az a lehetőség, hogy „azon körben, melyben rendesen mozog, s melynek célszerű rendezéstől függ leginkább jóléte, befolyást szerezhessen..." 68 ' Az egyéni és a közösségi erő ösztönző találkozásának Balaton-parti eredményeit még ma is láthatjuk: parkosítás, út- és csatornaépítés, közellátás, partvédelem, posták és vasútállomások építése, új életforma elsajátítása stb. A balatoni üdülőhelyeken sétálgatva, nap mint nap szembe találjuk magunkat az egykori fürdőegyesületek „kéznyomaival." Ilyenkor az utókor embere elgondolkozhat azon az egyszerű tényen, hogy e hajdan Volt társaságok — hasonlóan más, a mai szóhasználattal élve — civilszervezetei milyen maradandót tudtak alkotni, ha hagyták őket munkálkodni, s ha igénybe vették segítségüket. ,0 Weber. 247. p. '' Tocqueville: 159. p. i2 Kovalcsik: 11/15. p.; Weber: 134-135. p.; A. Gergely: 48. p. 13 Eötvös, 1981: 380. p.
