Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VII. Az egyesületek társadalmi szerepe, szocializáció az egyesületekben

— mint példának okáért a Babócsai Alsójárási Népnevelési Egylet — kiemelkedő jelentőségre tettek szert, addig a másik oldalon viszont több társaság játszott „gittegyletet", söt hát akadtak olyanok is, amelyek elmerültek a „társasági életben." Legyen elég csak utalni a Nagyatádi Polgári Olvasókör esetére a borbe-szerzéssel! Az olyan reformkori egyesületek, mint a kaszinók és az olvasókörök már nem a születés vagy a foglalkozás alapján létrejött kényszertársulások voltak, hanem a rendi kötelékeken kívül alakultak meg.

672 E társaságok minden tagja — az önkéntesség elve alapján — tagdíjat fizetett. A nemesi származású tagok úgy tettek ezzel egy határozott lépést a közös teherviselés felé, hogy mindezért cserében semmilyen előjogot sem nyertek. A reform országgyűlések munkájával — és persze a liberális elvek hazai terjedésével — párhuzamosan a korábbiakhoz képest új funkciókkal bővültek az egyesületek: a nyilvánosság, a közvélemény kialakításának egyik lehetséges fórumai,

671 a politizáló egyének véleményalkotó körei lettek. Széchenyi István — miként azt a „Világ"-ban meg is fogalmazta — nagy szerepet szánt az egyesületeknek, pontosabban a kaszinóknak a „közértclmesség" és a „concelraíio" fejlesztésében. A reformkori egyesületekhez a népnevelés fontosságának egyfajta tudatosítását is köthetjük. E kezdemények kései folytatását jelentették aztán a dualista korszak kezdetén megjelent népoktatási és népnevelési egyletek. Részben a kulturális és a tudományos igények, illetőleg érdekek megfogalmazódása vezetett a későbbi országos jelentőségre szert tevő szakkönyvtárak létesítéséhez, illetőleg az egyesületi keretek között megjelent nyilvános könyvtárak megjelenéséhez. A hétköznapi életben ez úgy történt, hogy „a" tudósok mellett megjelent egy. most már városi, polgári, utóbb pedig falusi olvasóközönség. A számszerűen szépen gyarapodó olvasók pedig olvasó társaságokat, lesekabineteket és kicsiny kölcsönkönyvtárakat alapítottak, s közben úgy mellesleg az egyesületi élet fontossága is tudatosodott bennük.

674 A reformkor atmoszférájára is utalva, szükséges megemlíteni, hogy az egyesületek alkalmasak voltak a politikus egyéniségek ismertebbé tételére is.

6 * Az egyletekben rejlő ilyen lehetőségek felismerésére és tudatos felhasználására minden valószínűség szerint néhány évtizeddel később került sor. Az 1830-as évektől megalakuló olyan szerveződések, mint például a Védegylet, a Magyar Gazdasági Egyesület, a Magyar (,12

Gergely A., 1987: 61. p. m

Gergely A.: i.m. 143., 155-156. p.; Veliky János: Liberális közvéleményértelmezések Magyarországon a 19. században=/Ve/>;e//7 G. 315-316. p. 674 Habermas (11. p.) ezt a folyamatot ugyan német területekre vonatkoztatva írta le, de — azt gondolom — Magyarországon is hasonló zajlott le. 61-Gergely A.: i.m. 269-270., 277-278. p.