Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VII. Az egyesületek társadalmi szerepe, szocializáció az egyesületekben
VII. Az egyesületek társadalmi szerepe, szocializáció az egyesületekben Az első világháborút követően több szerző is foglalkozott a dualista kori magyarországi egyesületek társadalmi szerepével. Úgy vélem, egyet lehet érteni Bodor Antal 1923-ban megjelent soraival, jelesül: „Kevesen értékelik helyesen a falusi egyesületek és körök jelentőségét, jóllehet ez még nagyobb, mint a városiaké. Hisz a sokféle iskola, könyvtár, múzeum, színház, tanfolyam művelő és lelket nemesítő munkáját is a kulturális, jóléti és gazdasági célú egyletekkel vannak hivatva falun pótolni ... " 669 A magyarországi egyesülettörténeti kutatók gyakorta idézik Szekfű Gyula véleményét is. A történész 1943-1944 telén megjelentetett, a „Valahol utat vesztettünk" című cikksorozatában a reformkori liberális politikusok munkáit elemezve, az egyesülési jogot, a szabad községek önrendelkezését és a központi hatalom viszonyát vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy az 1918-as összeomlás okát abban kell látni, hogy „az egészséges egyesületi élet, melynek társadalomszervező hatása lett volna, ...alig fejlődött ki ...sem a vezető réteg, sem pedig a falusi nép nem rendelkezett életképes szervezetekkel, a lakosság tökéletesen atomizálva volt, s e szervezetlen tömeg fölé borult egyetlen védőponyva gyanánt az államhatalom ... s ... ezt a ponyvát egy pillanatra elfúta a világtörténelein szele ..." 670 Néhány esztendővel ezelőtt az idézetet elolvasván a következő kérdést tettem fel magamnak: vajon jól látta-e Szekfű az egyesületek felelősségét? 6 1 A történetíró munkájából az egyesületek rendkívüli, a társadalmat is meghatározó fontossága és az elszalasztott lehetőségeket jelző pesszimizmus érződik ki. A feltett kérdésre csak az egyesületi kutatások előrehaladását követően adhatunk adekvát választ. Ha az egyesületek mennyiségi mutatóit nézzük, akkor mindenesetre elmondhatjuk, hogy a számsorok nem támasztják alá Szekfű megállapításait. A számok azonban nem adnak választ arra a fontos kérdésre, milyen tartalmi, társadalomszervező tevékenységet folytattak ezek az egyesületek? A somogyi egyesületek kutatása során felbukkanó kérdések megválaszolásával lehet csak ezek, már mint az egyletek, jelentőségét és működését értékelni. Mivel a kérdések zöme generálisnak minősül, időben is, térben is túl kell lépni a korszakon és a megye határain. Mindettől függetlenül az eddigi munkánk alapján tehetünk néhány megállapítást. Elöljáróban rögvest tisztázandó, hogy az egyesületeket nem szabad egyoldalúan túlértékelnünk, munkájuk színvonala ugyanis korántsem volt azonos értékű. Míg az egyik oldalon némelyek 569 Bodor Antal: 43. p. ™ Szekfű, 1987: 31-32. p. "'Előadások Vas megye történetéből II. Szerk Tilcsik György. Szombathely, 1993. VML. (Vas megyei levéltári fűzetek, 6) 71.p.