Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - Társasági egyesületek
gyűjtő embereket. 551 Számos ajándékozó — például gróf Somssich Géza, Roboz István, Danwy Kálmán és a gimnázium tanulói — gyarapították a Múzeum Egyesület gyűjteményét. Az egyesületi élet hosszúra nyúlt kezdete nem volt könnyű. Az egylet ugyanis öt évig alapszabály nélkül működött, majd pedig sok tagjukat behívták katonának a világháború miatt. A háború utolsó esztendejében pedig a lakáshiány miatt az egylet is helyiséggondokkal küszködött. A megye másik, és szintén igen jelentős közgyűjteménye a Szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület alapítóinak hosszú küzdelme után, az egykori várvédő hősök halálának 351. évfordulóján, I9I7. szeptember 7-én alakult meg. 552 Céljai megvalósításához az egyesület azonban már csak a világháború után tudott hozzáfogni. Társasági egyesületek Ismételten csak elismerve Habermas több megállapításának igazát, elfogadhatjuk azt a definíciót, hogy a polgári nyilvánosság, az előzetesen közönséggé összegyűlt magánszemélyek világa. 55 ' 1 A nyilvánosság voltaképp arról szólt, hogy a polgárság így tudta ellenőrizni a feudális hatalmat. Mindezzel szoros összefüggésben a német filozófus számunkra is fontos, olyan nyugateurópai jelenségeket vizsgált, mint az egyén státusának megváltozása, a kiscsalád világának kitágulása, s ennek — ha úgy tetszik, szimbóluma — a „lakószoba és a szalon egyazon tető" alá kerülése, 55 '' ami viszont elvezetett a már korábban is emlegetett az „okoskodó közönség" vagy a „nyilvános okoskodás" kialakulásához. Itt egészen egyszerűen az történt, hogy az emberek valahol összejöttek, megbeszélték az általuk olvasottakat, ezt összevetették a tapasztaltaikkal, s megvitatták ügyeiket. Miután a találkozások rendszeressé vállak, kialakultak ezek állandó színhelyei: a könyvtárak, az olvasókörök, a szalonok, az asztaltársaságok, a kávéházak és a klubok. E szerveződésekben rejlő lehetőségeket és erőt felismerve pro et contra megjelent maga a politika is. A polgári életmód magyarországi terjedését demonstráló egyesülettípus, a társasági egyesületeké sok rokon vonást mutatott több — főképp a kulturális — egyesületi formával. Az érintett társasági körök amellett, hogy szintén sokat foglalkoztak az éppen aktuális művelődési, gazdasági és politikai kérdésekkel, két dologban azonban — úgy vélem — mindenképp eltértek a másik típusoktól. Az elnevezésük is már sugallta, hogy e szervezetek elsősorban, a sok egyéb mellett, a 551 SML ai. 4948/1913.; SRT tagnyilvántartó [1909], sz.n. 1909; SME sz.n. 1913. 552 SML E.asz. 647. 553 Habermas: 81., ill. 66-80. p. 554 Uo. 109. p.
