Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - Társasági egyesületek

társas szórakozás igényét fogalmazták meg. Dékány István szóhasználatával élve, ezekben az ún. „érintkezési egyesületekben" „magán az érintkezésen volt a hangsúly."

555 A társadalom rétegződését követve ebben a típusban volt a legélesebb a társadalmi szegregáció. Az egyesületek puszta megnevezése alapján esetenként nehéz különbséget tenni az eltérő társadalmi rétegek azonos nevű, de tartalmában mégis elütő társulatai között. Az alapszabályok sok esetben a társasági köröket az olvasókörök szinonimájaként használták, zárójelbe téve, a „kaszinó" kifejezést. Ez történt például a Nemesvidi Polgári Társaskör és a Tabi Olvasókör esetében. A Csurgói Polgári Kaszinó pedig iparosok és kereskedők olvasóköreként indult.

556 A Barcsi Casinó alapszabályát kísérő levelében Kremsier Károly a következőket írta belügyminiszternek: „Minthogy meggyőződésünk szerint az olvasó közönség szaporodása segíti elöhaladását az irodalomnak, az irodalmi fokozat szerinti terjedése szüli a népek fokozat szerinti művelődését (sic!), — ez pedig kétségbe vonhatatlanul megteremti a nemzetnek nemcsak szellemi, de anyagi jólétét is; — épp az irodalom elősegítése, s ezzel a közművelődés kifejlesztéséhez hazafiúi buzgalommal járulni óhajtván, — Somogy megye Barcs mezővárosában állandó Casinot felállítani s' ezzel a' fenntebbi czélt tehetségünk szerint mi is támogatni kívánjuk."

557 Tulajdonképpen e típusnak volt egy harmadik jellemzője is. Magyarországon sem voltak ismeretlenek azok, a gyakran, a politika közelében mozgó egyesületi formációk, amelyek Európa nyugati felében a társasági életet előszeretettel vegyítették a politikával. Jó rajzát adja e szituációnak Szabó Dániel tanulmánya, mely klubokról, asztaltársaságokról és — természetesen — kaszinókról ír. A formáját tekintve — egyebek mellett — szintén a társasági egyletek széles hálózatának közreműködésével történt a Nemzeti Társaskör átalakulása Nemzeti Munkapárttá. A kaszinók számítottak az ország legrégibb és legelőkelőbb társasköreinek. Az 1870-1880-as évektől egyre többen alapítottak belőlük és — ahogy Tamás József is írta — alig volt olyan jelentékenyebb község Somogyban, ahol ne lett volna kaszinó. Még Lábodon, és Szulokban, sőt Babócsán, Nagybajomban, Nemesviden, Iharosberénybcn, Mikében és Balatonbogláron is alakult ilyen társaság. Az utóbbi kettő rövid életű lehetett, mert ugyan alapszabályaikat a belügyminiszter engedélyezte, de az alispáni nyilvántartó könyv már nem jelezte ennek tényét. A járási székhelyeken ugyancsak megalakultak a kaszinók. Ezek a vidéki körök azonban csak nevükben tudták lemásolni az eleinte 555 Dékány: 305. p. 556 SML ai. 1704/1873., 937/1898., 5123/1901. 557 OL-BM-K-150-VII/8-70139. 558 Szabó D.: 206-208., 220-226. p. 559 Részletek: Pölöskei pl.: 91-93., 111-112., 117-124., 138-149. p.