Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A kulturális-népnevelési egyesületek

és sok jót várhatunk működésétől." Az alapító közgyűlést e hónap 30-án tartották meg.

457 A környék nemrég elhunyt ismert helytörténésze, Reőthy Ferenc — ki nagyon találóan műkedvelő egyletről beszélt — adatai szerint már 1868-tól rendeztek „vigalmakat", hogy ezek bevételeiből könyvtárat tudjanak alapítani. A település helytörténet-kutatói — a „Somogy"-ra támaszkodva — azt is kimutatták, hogy a megyében Shakespeare-mű először a falu publikuma előtt debütált. Az egyesület egyébként gyakran hívott meg fővárosi színtársulatokat is. Az előadások zöme — minden bizonnyal — a kor népszínmüvei voltak. A társulat tagjai azonban a komoly várakozásokkal ellentétben lassúbb ütemben közelítették meg a remélt eredményt. A megyében alakuló községi könyvtárak és olvasókörök pedig — így a kötcsei is — az 1870-es évtizedben úgyszintén komoly erkölcsi támogatást kaptak a „Somogy" című hetilaptól. Az egyik, 1870 tavaszán megjelent cikk, bár örömmel nyugtázta az olvasóegyletek gyarapodását, szomorúan állapította meg, hogy a nép műveltsége még mindig messze nem halad a korral, az emberek túl anyagiasak, s gyakran nem mentesek a hazafias frázisoktól sem. Az írás szerzője felszólította a megye értelmiségét, hogy minden faluban hozzanak létre könyvtárat: „Egy könyvtár, olvasóegylet sok rossztól óvja a népet, s ez még nem elég, a jót is meg kell mutatni... Mindig prédikálunk, sok a piszok, szenny! mosakodjunk!"

458 Roboz 1875 márciusában megjelent publicisztikájában a falusi lakosság vallásos érzületét kihasználva abbeli véleményének adott hangot, hogy egy „...községnek mindig az a legdrágább czímere, az a legféltettebb híre, ha minél több mívelt polgára van; a ki írni, olvasni tud is, szeret is. A ki olvas, istenhez közeledik, s minél többet olvas annál távolabb van a szeny és bűntől." (sic!)

459 A somogyi értelmiség „Mekkájaként" is emlegetett Kötésében szintén lassan haladtak az áhított könyvtár megvalósítása felé. Az események csupán 1877-ben kezdtek felgyorsulni. Ekkor ugyanis Horváth Gábor szolgabíró egy társasági összejövetelen felvetette azt a gondolatot, mi lenne, ha alapíttatnék a községben egy bibliotéka, s mivel senki nem tiltakozott, összegyűjtött 30 aláírást és velük együtt 14 kötetet. Az eset tudósítója végül megjegyezte: alapszabály ugyan még nincs, de műkedvelő előadást készülnek tartani a jövendő egylet javára.

460 Az érdeklődő közönség így tekinthette meg Tóth Kálmán „Nők az alkotmányban" című vígjátékát. A rendezvény tiszta bevétele meglehetősen komoly összeget, 59,59 forintot telt ki. Az eset érdekessége, visszakanyarodva az Olvasókör alakulását illető kérdőjelekre, hogy a szervezők „saját célra" a Kötcsei Olvasókör nevében hirdettek meg az említett vígjátékot, a sikeres lebonyolítást 456 Újdonságok = S. 1867.dec. 18. 457 Újdonságok = S. 1867.

dec.3 1. 458 (D.A.): Községi könyvtárak, olvasóegyletek = S. 1874. márc. 24. 459 (R.): A községek kincsei = S. 1875. márc. 9. 460 Közös könyvtár - S. 1877. júl. 31. M.