Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A kulturális-népnevelési egyesületek

viszont már a Kötcse Vidéki Könyvtár Egylet megnevezést használva jelentették. A két időpont között mindössze négy hét telt el.

461 18 7 8 augusztusában pedig a „Somogy" arról tájékoztatta olvasóit, hogy Roboz István három kötet könyvet ajándékozott a Könyvtár Egyletnek.

462 Ezek alapján joggal tételezzük fel, hogy a korábbi, akkor olvasókörként említett egyesület laza társaságként, amolyan elöegyletként tevékenykedett, s csak fokozatosan érlelődtek meg a feltételei a most már valódi egyesületalakulásnak. Az 1879. május 1-én kidolgozott alapszabály végül 1880. február 9-én kapta meg a minisztériumi jóváhagyást.

463 Az 1885-ös országos könyvtári statisztika számára tett főszolgabírói jelentés már mutatta a lelkesedésük eredményét. Ekkor már 296 műből, illetve 447 kötetből állott az egyleti könyvtár.

464 Az évtized második felében azonban a „Somogy"-ban már ismét nem lehetett hallani a kötcsei olvasókörről. A hetilap egyébként változatlan kitartással tért vissza-vissza a könyvtárak és olvasóegyletek népszerűsítésére. Az 1898-ban elkészített, a közművelődési egyleteket egybegyüjtő összeírás a Tabi járásban egyáltalán nem tudott ilyen tevékenységet folytató társulatról.

465 A források alapján kirajzolódó lehangoló kép azonban a Tabi Újság egy 1914-es írása szerint általános jelenségeket takart: „Ma még néhány nagyváros igazán dicséretes kivételével, a községek közönye a népkönyvtára fejlesztése érdekében valóban megdöbbentő. A községek e hideg közönyét fel kell rázni, s nálunk közkeletűvé kell tenni a nézetet, hogy a községi népkönyvtár úgy nem fényűzési kiadás, de a közoktatásügy szerves követelményeinek kiegészítésére a nemzeti nevelésnek oly nélkülözhetetlen föltétele, hogy az iskolával egyenrangú tényező."

466 Nos, visszakanyarodva a megye többi olvasóköréhez, megállapítható, hogy a megkülönböztető jelző nélküli — mondhatni „általános" — körök egymáshoz hasonló célokat tűztek maguk elé. A „közművelődésre, a szegényebb sorsú néposztályoknak a hírlapok olvasása által a napi események annyira szükséges ismeretének kiterjesztésére, illetőleg ezen ismeretek..." megszerzésére

467 kívánt az 1871-ben alapított Szőlösgyöröki Olvasókör odafigyelni. Az Igali Olvasókör (1872) alapítói pedig az „olvasás, finomabb társalgás és eszmecsere által egymásnak magasabb művelődését [akarták] előmozdítani" 468 A Bálványosi Olvasókör (1912) feladatának tekintette a „testet 11 S. 1877. júl. 7. M.; 1877. aug. 28. M. 2 S. 1878. aug. 12. 3 OL-BM-K-150-I880-III/4-3878. SML ai. 1467/1880.; Egyletek és társulatok. 128. ,4 SML ai. 693/1883. 15 SML ai. 3269/1898. '

6

Tabi Újság. 1914. máj.24. '

7 SML ai. 2997/1872. '

8 SML ai. 758/1874.