Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek

lószínü, hogy azzal állandó összeköttetésben leend." A Kaposvári Munkásnőegylet alapszabályát hasonló okokból nem véleményezte Kovács-Sebestyén Gyula polgármester. A vasmunkások és a kereskedelemi alkalmazottak szakegyletei viszont már hosszabb életűek voltak. Az I907-es főispáni jelentések már csak a korábbi évek sztrájkhullámainak utórezgéseit (Gyöngyöspuszta, Barcs, Szigetvár, Csurgó) tanúsították. Az aratási szerződéseket 1908-ban így rendben megkötötték és ezek lebonyolításában közreműködő Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület nyugodtan azt jelenthette a főispánnak, hogy „aratógép ugyan tartalékban nincs a vármegyében, de módjában fog állni egyesületünknek sztrájk esetén a legelső 24 órában a szükséges aratógépeket a gazdaközönség rendelkezésére bocsájtania 2-3 nap alatt."

400 Az ilyen biztosítékokra azonban nem volt szükség. A „nemzet ellenállás" idején követett helytelen taktika miatt az MSZDP — a megyében is — sokat veszített népszerűségéből. 1909-ben csak Szigetváron a cipészek és az asztalosok körében fordult elő munkabeszüntetés. Kaposváron 1908-ban a cipészek és csizmadiák szakegylete bojkottálta a Steiner és Radó cipőfelsőrészkészítő céget. Ezért az alispán felfüggesztette az egylet működését, és egyben a Belügyminisztériumnak javasolta ennek feloszlatását. A munkásmozgalom egyébként a megyeszékhelyen sem érte el a korábbi évek mértékét,

401 s csak 1910-től indult el fejlődésének újabb szakasza. A választójogi küzdelmek és az 1912. május 23-i tömegtüntetés hatására ismét gyakoribbá vált — Tisza István törekvései ellenére

402 — a munkásegyesületek alakulása. A Szigetvári CipészCsizmadia Munkások és Munkásnők Szakegylete és a Nagyatádi Munkásotthon is 1912-ben kapott engedélyezési záradékot.

403 Még a „Vérvörös csütörtök" előtt szerveződött meg a Kaposvári Munkásotthon, mely egyik plakátján írottaknak köszönhetően ugyanebben az esztendőben fel is lett oszlatva: „Az ország fővárosában a grófi banditák fékevesztett önkénye tombol. Legjobb elvtársaink százainak vérétől párolog az uttca (sic!). A grófok megszegték az alkotmányt és a törvényt, amely immár reánk sem kötelező. A felülről jövő erőszakra az alulról támadó erőszak lehet csak a válasz."

404 A szakegyletek szélesedő tevékenységét a hatalom a törvény adta keretekkel próbálta akadályozni, a római katolikus egyház pedig az irányítása alatt létrejött egyesületekkel. A „Szocziális vezérkönyv"-ben írottak szerint a „munkásegyletek működése tehát a legtágasabb téren mozog, s így tulaj donképen (sic!) azon munkás alkalmazottak számára van szervezve, kik vallási és szellemi önállóságukat a legény- és ifjúsági egyesületekben megszervezvén, koruknál SML ai. 745/1904. ,0 SML főispáni ein. 76/1908. 11 SML főispáni 23/1909. 12 Pölöskei: 162-163. p. 13 SML ai. 11644/1912., 6851/1913. 14 SML ai. 12171/1912.