Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek

fogva az egyesületnek tagjai már nem lehetnek, de mivel nemcsak vallásos, hanem anyagi erdekük is magával hozza, hogy keresztény alapon tovább is tömörüljenek: eme további kívánalmainak akarnak a munkásegyesületek megfelelni."''

05 Ugyanezeket a társadalmi rétegeket célozta meg — csak már erőteljesebben — néhány esztendővel később a Katolikus Népszövetség, melynek legfőbb gondot a szociáldemokraták erős gyári pozíciói jelentették. A gyárakban ezért a keresztényszociális szakszervezetek és a különféle katolikus munkásnőegyletek szervezését kezdték meg.

406 Az osztrák keresztényszocialisták támogatását élvezve a század első éveiben jöttek létre azok a keresztényszocialista munkásegyletek, melyek 1904-ben Giesswein Sándor vezetésével megalapították a Keresztény-Szocialista Egyesületek Országos Szövetségét, mely három esztendővel utóbb megalakította saját pártját. A tömörülést létrehozó, nem túl nagyszámú egylet jelezte, hogy ez az irányzat a hazai politikai katolicizmustól eltérő utat folytatott.

407 A Keresztényszociális Építőmunkások Szakszervezetének Kaposvári Helyi Csoportja 1914-ben alakult meg. A „kaposvári kathfolikus] körben az itteni kőművesek, kik eddig a szocialisták legnagyobb contingensét és legerősebb támaszát képezték, megalakították a kőművesek keresztény szakszervezetét; az alakuló ülésen mintegy 500 [fö] vett részt. A szocialisták közül többen befurakodtak az alakuló ülésre, hogy azt meglazítsák, de néhányukat a készenlétben volt rendőrség kituszkolván, a gyűlés rendes lefolyású volt."

408 Annak ellenére, hogy sikerült zavart okozni a kaposvári szocialisták mozgalmában és egyleti életében, jelentőségüket — mint azt a kaposvári rendőrfőkapitány 1919. november 15-i jelentése is bizonyította — nem tudták csökkenteni. A főkapitány kiemelte a nyomdászok szervezetét, amely a Tanácsköztársaság alatt olyan radikális vezetőket adott, mint Tóth Lajos és Szalma István; aláhúzta továbbá az építőmunkások, a kereskedelmi alkalmazottak (pl. Lewin Samu) és a szabók (pl. Peinhoffer Lajos, Zónik István) egyleteinek politikai szerepét is. Érthető okokból — a Tanácsköztársaság agrárpolitikája miatt — „csupán a földmunkások csoportja volt, mely crös kritikát gyakorolt a szélsőséges irányzattal szemben."'"'

9 A megye kereskedői és vendéglátó-iparosai szintén megalakították a maguk egyleteit, mert ők is fontosnak tartották a szakirányú ön- és továbbképzést, a művelődést, a társas életet, az erkölcsi, valamint a gazdasági érdekeik védelmét. Az 1876-ban alakult Kereskedelmi Kaszinó volt az első ilyen egylet Kaposváron. 405 Erdösi K.: 18. p. 406 Kath. Népszöv.: 42-43. p. 40 Gergely J =Szakál: 95. p.; Móréi: 372. p. 408 SML főispáni 35/1914. 409 SML ai. 1786/1919.=ai. 18026-18055/1930.