Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)
VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek
már az új politikai áramlatok megjelenését mutatta az egyesületként regisztrált Kaposvári Választó Kerület Szociáldemokrata Köre és az Ébredő Magyarok Egyesülete. A szakmai egyesületek A középkor évszázadaiba visszanyúló gyökerekkel rendelkező szakmai egyesületek eredői között minden bizonnyal megtaláljuk azokat a céheket, melyek hajdan jól meghatározható gazdasági és politikai igényeket elégítettek ki. A későbbiek folyamán aztán e testületek szerepköre átalakult és egyszersmind kibővült. A tőké;, gazdasági verseny, vagyis az ipari tömegtermelés és a modern infrastruktúra kiépülése által támasztott minőségi és, persze, mennyiségi követelményeknek csak a magasabb szintű szakmai ismeretekkel tudtak eleget tenni. Ezzel párhuzamosan — az egyes értelmiségi munkát végzők körében már a reformkor óta 339 — nőtt az önművelésre való fogékonyság. Mindazonáltal — magától érthetően — megmaradtak korábbi anyagi és jogi érdekvédelmi feladatok is. Ebben a vonatkozásban ismételten utalni kell a konzervatív politikai gondolkodás szélesedésének egyik lépcsőfokára, amiről Szabó Miklós azt írta, hogy ez „...a nagybirtokos érdekképviseleti politika vonalán... 340 történt. E területen pedig fontos szerepet szántak a gazdaköröknek. A szakmai egyesületek típusa — pontosan a sajátosságaiból adódóan — meglehetősen heterogén összetételű volt. A tipizálással együttjáró vitathatóságra és az elkerülhetetlen átfedésekre ismételen utalva, a különféle szakmák egyleteit sorolom ebbe a csoportba, melynek zömét a gazdakörök, a munkásegyletek és az iparos körök alkották. Csekély számuk miatt — és az alapszabályokban meghatározott céljuk alapján — a somogyi katolikus legényegyletek szintén a szakmai szempontok szerint kialakított kategóriába kerültek. Az egyleteknek ezt a csoportját a jövőben, az egyesületkutatások regionális és kronologikus kiterjesztésével egyidejűleg egy másik, vagy akár egy külön típusba szükséges utalni. A kézműiparban dolgozók, valamint a földművesek mellett a kereskedők és a vendéglátó-iparosok, továbbá az értelmiségiek is létrehozták a maguk kaszinóit, önképzőköreit és egyéb egyesületeit. Korszakunkban a szakmai önképzést és érdekvédelmet céljaként megfogalmazva, száznál is több egyesület alakult a megyében. A legtöbbjük, jelezve az alakulás intenzitása és a polgári fejlődés közti korrelációt is, 18961914 között született. A megye adottságai miatt zömük gazdakörként szerveződött. E falusi egyesületek szándékai közel azonosak voltak, vagyis: a gazdák „... társadalmi tömörítése s a mezőgazdaság érdekeinek a közélet minden 39 Huszár: 12. p. 340 Szabó M.: 12. p.
