Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában - Somogyi Almanach 53. (Kaposvár, 1997)

VI. Az egyesülettípusokról - A szakmai egyesületek

ágában való érvényesítése."

341 A megvalósítás eszközeinek a földművelés népszerűsítését és a szakszerű gazdálkodás terjesztését tekintették. A gazdakörök többsége a Magyar Gazdák Szövetségének központi választmánya által kiadott alapszabály-nyomtatvány értelemszerűen kitöltölt példányával rendelkezett. A céljaik között szerepelt a „földművelés szeretetének és a földhöz ragaszkodásuknak" fokozása, a „falusi élet megkedveltetése ... a föld és a gazdálkodás jövedelmének gyarapítása,..." a gazdák segélyezése, „...a földvásárlás és bérlés lehetőségének előmozdítása; a mezőgazdasági munkások érdekeinek fölkarolása...", valamint betegség és munkaképtelenné válás esetén az egyes tagok megélhetésének biztosítása. A gazdakörök további feladata volt „...a község összes gazdasági érdekeinek, valamint szellemi és erkölcsi életének, továbbá azon eseményeknek, ügyeknek és kérdéseknek éber figyelemmel kisérése, melyek a szövetségi tagok és a gazdaközönség érdekeit érintik." A mezőgazdasági önképzést, a háziipar népszerűsítésével téli munkaalkalom teremtését, a munkaeszközök minél olcsóbb beszerzését, a lehető legjobb piaci árak elérését és különböző szövetkezetek létesítését, tenyészállatok és jó minőségű vetőmag beszerzését, valamint a jogsegélyszolgálat megteremtését kívánták megvalósítani.

42 Hogy a gazdakörök az általuk kitűzött célokat csak részben tudták valóra váltani, az tulajdonképpen nem is rajtuk múlott. Az 1890-es években a mindinkább erősödő agrárius irányzat egy, az egész országra kiterjedő egyesülethálózatot akart létre hozni. A Magyar Gazdaszövetséget részben ennek jegyében szervezték meg.

343 A Károlyi Sándor vezette agrárius csoport a „mobil uzsorás tökétől" és a „népámítók izgatásától" megvédendő a kis- és középbirtokosokat, kezdett komolyan foglalkozni a parasztság megszervezésének gondolatával.

344 A Szövetség 1900. január 8-i közgyűlésén fogalmazódott meg, hogy céljaikat csak úgy tudják elérni, ha a falusi kisgazdákat tudatosan szervezik: „bizonysága ennek a szabadelvű korszaknak minden gazdasági közérdek és népjóléti kezdeményezés iránti közömbössége, a gazdák munkájának gyümölcseivel üzérkedő kereskedelem előtérbe tolása, a gazdák felpanaszolta sérelmeinek semmibe vétele...szükséges, hogy minden faluban létesüljön a kisgazdák érdekeinek, haladásának és védelmének gondozására hivatott gazdakör...",

345 melynek irányítója a vármegyei gazdasági egyesület lenne, vagyis ahogy azt a Gazdaszövetség és a „Hangya" együttes ülésén „Dessewffy Aurél gróf nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a gazdaköröket valamiképpen szerves összefüggésbe kell hozni a vármegyei gazdasági egyesületekkel, hogy így ezek révén ők is erkölcsi szálakkal legyenek a már fennálló gazdatársadalmak...a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségéhez 1 SML SzZMME a Szigetvár-vidéki Gazdakör asz. 2 SML ai. 2521/1911. 3 Gazdaszöv.: 216. p. 4 Balogh: 557. p. 5 Gazdaszöv.: 216. p.