Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

A Somogy megyei német és szlovák lutheránusok betelepülése és küzdelmeik a 18. és 19. században - A szlovákok betelepülése és lutheránus egyházközségeik küzdelme a vallásszabadságért

A Nógrád megyei Vadkcrty György Tabon figyelemre méltó munkát végzett. Magas műveltségű pap volt. Losoncon, Lőcsén, Késmárkon tanult, majd a hallei egyetemen három esztendeig végzett stúdiumokat. Tabi működését mindennek ellenére igen negatívan ítéli meg mind a szakirodalom, mind pedig egyik legjelesebb életrajz összeállítója, Schmidt János. Krónikája a következőket örökítette meg róla: „... csúfolódó természetű volt, ezzel különösen a magyar és német híveket idegenítette el magától, a tótokban meg gőgjük mellett, a más nemzetiségekkel szemben fokozta és táplálta a gyűlöletet. Elidegenítette magától a filiákat is . . ."/'

8 A zilált egyházi, valamint feszülő nemzetiségi ellentétek megoldására a kassai születésű, szlovák származású, kitűnő műveltségű Nóvák János Jakab volt a legjobb megoldás. Nóvák mindhárom nyelvet kitűnően beszélte, s mint alább idézzük kiigazodott a nemzetiségi viszályokban is, intencióit azonban nem valósíthatta meg, mert váratlanul Nagyszakolyba, majd onnan a hamvaiból 1783-ban feltámadt mekényesi lutheránus német gyülekezethez távozott. Ismerjük Tab valamennyi lelkészét a legújabb korig, többnyire szlovákok illetve magyarok voltak. Sok közülük magas teológiai és pedagógiai műveltséget szerzett. A településen állandóan folyó nemzetiségi viszálykodás miatt azonban egy-két évig tartanak csak ki. Több egykorú szerző és krónikás utalt arra, hogy komoly ellentétek árán lett ,, . . . a több nemzetiségű gyülekezetből az idők folyamán magyar gyülekezet, tót és német nevű egyháztagokkal".

49 Tab tanítóinak teljes névsorát és némi adatokat működésükre Hrabovszky György kutatott fel.

50 Schmidt János azután szorgos kutatással továbbfejleszti az adattárat.''

1 Többnyire felvidéki szlovák, vagy szlovák-magyar, vagy szlovák-német családból származtak, hasonlóképpen a papokhoz, magas iskolai végzettségeket szereztek és igen nagy nehézségek előtt álltak a nemzetiségi viszálykodás miatt. Többnyire erős szlovák öntudat és szellemiség hatotta át őket, hasonlóan a bácskai lutheránus papokhoz és tanítókhoz. Tab szlovák lutheránus lakossága keményen küzdött, hogy lelkészek jöjjenek a faluba, de a javadalmazás körül újra és újra viták robbantak ki. Sokszor panaszkodnak, hogy a hívek nem törődnek a lelkészi javadalmak teljesítésével. Nóvák, a kitűnő és nagy műveltségű papjuk azt írta, hogy „ . . . a magyarországi tót gyülekezetek között e tekintetben utolsók vagyunk és semmink sincsen, amivel büszkélkedhetnénk . .. "

a2 Schmidt hozzáteszi, hogy Krizsán József kitűnő szlovák lutheránus sem kapta meg javadalmainak nagy részét és nem csoda, hogy hamarosan elvándorolt ő is Tabról, miután a hanyag fizetéshez meg „a legtöbb esetben a háládatlan rossz bánásmód is gyakran hozzájárult, amelyben lelkészeiket a tabi tót atyafiak részesítették . . . "

53 A vallásüldözés korában, a türelmi rendelet megjelenése előtti évtizedekben, hatvan esztendő alatt 14 tanító váltotta egymást. Mivel lutheránus német tanító nem kerülhetett az iskolához, több esetben magyar nyelven tudó katolikus tanítót kényszerített a plébános a falura. 1779-ig nem volt saját tanítójuk, a lelkész tanított, ha tudott. 1779-ben indul meg újra az iskolai munka. A gyakori tanítóváltozás azonban az anyanyelvtudás erodálásához vezetett. Ez azután azzal a következménnyel járt, hogy az egykor háromnyelvű felekezeti iskolai oktatás csaknem teljesen magyar nyelvű lett, amely azután a község magyarosodását gyorsította.