Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)
A Somogy megyei német és szlovák lutheránusok betelepülése és küzdelmeik a 18. és 19. században - Somogy megyei német nemzetiségű lutheránusság a 18-19. században, küzdelmeik a vallásszabadságért
példát említünk a sok közül. Szcnczi Bárány György, aki Gyönknek, Lőrincnek (Sárszcntlőrinc) volt a lelkésze, majd Tolna megyei evangélikus egyházmegye első esperese is, 1726-ban menekülnie kellett a katolikus erőszakoskodások elől és Dörgicsén 1726-1729. között lelkészkedett száműzetésben, ahova számos család követte 14 / 3 Velits Péter ugyancsak Tolna megyéből költözött Somogyba, Tabra, ahova német és szlovák evangélikus hívei közül sokan követték. 1 '' Az evangélikus lelkészek, akik vagy Németországból érkeztek a bevándorló híveiket kísérve, vagy itt új hazájukban kerültek megválasztásra, ragaszkodtak híveik nyelvi és kulturális érdekeinek kemény védelméhez. 1718-26 között, megvizsgálva a tolnai egyházközségeket, mindenütt a legnagyobb figyelemmel voltak az anyanyelvi lithurgiára, s ebben nem alkudtak meg. Ha kellett, nagy szorgalommal maguk is nyelvet tanultak híveik érdekeinek biztosítására. Ugyanis gyakori volt, hogy német mellett a magyart és a szlovákot kellett érteni és beszélni ahhoz, hogy a különböző somogyi lutheránus egyházközségekben megállhassák helyüket. Ezen falvakban a bevándorolt német és szlovák, valamint magyar lakosság volt evangélikus. Több nyelven a lelkészkcdés, valamint igen gyakran az iskolai oktatás is rájuk háramlott. Az anyanyelv erősítésére és művelésére, a lelkészkcdés és a vallás diktálta szükségből is törekedtek. (Nép nyelvén prédikálni.) Az evangélikus papság Tolna-Baranya-Somogy megyékben kiemelkedő szellemi közösséget jelentett. Többségük Wittenbergben, Halléban, Hollandiában stb. tanult. 16 A varsádi első lelkész Franz Schwarzvväldar, azután Johann Reichard Hessen-Darmstadtból, Württembcrgből érkezett, Kismányokon is lelkészkedett. Rudolf Waller, ugyancsak németországi híveivel együtt érkezett. A kis tormási németek evangélikus lelkésze, Julius Walter hasonlóképpen német egyetemeken tanult. Az evangélikus somogyi egyházközségekbe természetesen nemcsak német lelkészek menekültek, vagy vándoroltak, hanem Tolnából ismerünk esetet, amikor magyar evangélikus lelkész került Bonyhádról a Somogy megyei német nemzetiség által lakott és telepített Ecsenybe. Néhány család követte oda és véglegesen letelepítették itt őket 1780-ban. 17 Természetesen nemcsak valláspolitikai okokból történt a tolnai átáramlás Somogy németek illetve szlovákok vagy magyar evangélikusok lakta községekbe, hanem a lassan kiépült Tolna-Baranya-Somogy evangélikus egyházmegye is igyekezett ellátni az egyházközségeket újabb papokkal és tanítókkal, ha valamilyen okból erre szükség mutatkozott. Valószínű, ilyen intenció alapján került 1723-ban a cikói evangélikusok első tanítója, Gaspar Faust a Somogy megyei Mocsoládra, ahol evangélikus egyházközséget szervezett. Az sem lehet véletlen, hogy lassanként Cikóról, Faddról, Zombáról, Mucsiból, Medináról eltűnnek az evangélikus telepesek, és 1744-ben Lipkovits Tóth János dunántúli püspök által végrehajtott egyházlátogatás feljegyzései szerint a Somogy megyei Tab, Kötése, Mocsolád, Nágocs, Pusztaszemes helységekbe növekedő evangélikus telepesek számát konstatálhatjuk. Vagyis ismét alá kell húzni a már más összefüggésben említett jelenséget, hogy a dél-dunántúli körforgásban, migrációs folyamatban a németség evangélikus csoportjai növelik, izmosítják a baranyai-somogyi németség sorait. Valamennyi német szerzőt, de a magyar kutatókat is, különösen a két világháború közötti kutatást, rendkívül érdekelte a „Schwäbische Türkei" azaz a Délkelet-Dunántúl: Tolna-Baranya-Somogy területérc beáramló németség
