Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

A nemzetiségi lakosság betelepülése Somogyba. A török utáni migráció a Dél-Dunántúlon - A horvát, szlovák, vend nemzetiségi lakosság megerősödése az 1720-as években. Az újabb német telepesek

Geszti magyat-horvát faluként szerepel forrásainkban. Matisovics és a Glcdics rokonság négy háztartással rendelkezett, a magyar népesség tizenhárommal. A horvátok bevándorlása lassú és folyamatos a következő évtizedekben, s lassan többségük jellemzi a települést. Mernye, Jád, Csombárd, Hetes Juta, Toponár településeken csak magyar jobbágy- és zsellércsaládokat találunk. Kaposvár mezőváros mind erőteljesebben fejlődő, döntő többségében magyar népességű helység. Hetvenegy adózó háztartásából mindössze hat horvát család élt a városkában. Galics és a Radovics família ipari foglalkozást űzött. Simonovics földművelő család. Joan Potics família minden vagyona tűzvész martalékává vált (Combutus). Mérő (Kapós-), Szomajom, Pusztakorpád, Sárd, Csokonya, Hólad valamennyi adózó jobbágy- és zsellérlakosa magyar volt.

r,,> Részletesebben kell Mocsoládot tárgyalnunk. Az 1725. évi adóösszeirás meglepetéssel szolgál. Hat magyar jobbágy mellett Mocsolád német lakosai jelennek meg forrásainkban. Vásonyi György uraság telepített jobbágyai. KisMernye, amely pusztája volt, ugyanekkor négy német zsellércsaládot kapott. A faluban a következő német családokat telepítették le: Paulus Mercz, Lukas Oper, Joannes Ritzl, Burkhard Pormann, Joseph Hemming, Martinus Fliegeltinger, Andreas Turst, Martin Klantz, Henricus Sloder, Joannes Pot (Pott), Nicolaus Akker, Nicolaus Schaft, Nicolaus Pachmayer (Bachmeier), a pusztára Henrich Werner, Wolfgang Seifert, Jákob Berghage, Joseph Steinberg zsellércsaládok kerültek. Ez a telepítés 1724 őszén következhetett be, mert a regisztrálásukkor csupán egy esetben van utalás az 1725. évi érkezésre: „Advena Fridericus Said" 1725.

06 Atád és Somodor teljesen magyar település.

b/ A húszas évek nemzetiségek lakta falvainak vizsgálatához az 1726-1728. évi adóösszeírások újabb adatokat szolgáltatnak. Áttekintésük azért is fontos, mert olyan miJkrótájak falvai is feltűnnek, amelyeket eddigi hiányos forrásaink miatt nem ismertünk. A három forráskötetben a kaposvári, a kanizsai, igali és témánk szempontjából nagyon fontos Szigetvári járás falvait írták össze.

68 A magyarság gazdasági és számbeli gyarapodásának reprezentatív forrásai is egyben Somogy megyében. Nagybajom a megye legnépesebb települése, 1726ban százhét magyar családot írtak össze. Kutas hasonlóképpen színmagyar település és az összeírás esztendejében három magyar telepes családdal bővült.

(,!l Beleg (Belek), Szabás, Nagykorpád erősödő magyar faluk. Henész mint korábban látható volt, horvátokkal lassan benépesülő magyar-horvát település. A horvát-bosnyák népcsoport növekedését mutatják az új családok: Gabriel Bosnyák, Greg. Pratovic, Vitus Bosnyák, Gregorius Babies, Franjo Kurcsics, Math. Postoric Délre haladva a Dráva felé a conseriptor Lábodon - mint korábban is már többször - a Lieber és a Ziegler famíliákat összeírta, akik féltelkes jobbágyok voltak. Valószínűleg a török elleni háború után visszamaradt német lakosok. A falu továbbra is csak magyarok által lakott, s gazdaságilag erősödő képet mutat. Hosszúfalu, Szentkirály (Szent Király), Visonta, Csokonya, Rinyaújlak, Újnép, (Uy Nép), Pétcrhid a szoros gazdasági kapcsolatban lévő, nepileg egymást erősítő színmagyar településcsoport volt. Barcs 1726-1727-ben magyar-horvát népességű település. A háztartások pontosan 50-50%-ban oszlottak meg a két nép között. Hosszabb ideje itt élő