Szita László: Somogy megyei nemzetiségek településtörténete a XVIII-XIX. században - Somogyi Almanach 52. (Kaposvár, 1993)

A nemzetiségi lakosság betelepülése Somogyba. A török utáni migráció a Dél-Dunántúlon - A horvát, szlovák, vend nemzetiségi lakosság megerősödése az 1720-as években. Az újabb német telepesek

Megbízhatónak tartott források alapján 132 család elköltözéséről tudunk 1717-ben, amely közel ezer lélek továbbvándorlását jelentette. A következő esztendőben Skerlecz János adószedő tiszt ugyancsak elvégezte az elköltözők részletes statisztikáját, majd az összesítést is. E szerint a növekvő elvándorlás a legszembetűnőbb jelenség. 98 somogyi községből regisztráltak elvándorló családokat. Tolnába 337, Baranyába 41, Veszprémbe 25, Zalába 35, Vas megyébe 6, Fehér megyébe 4, Bács-Bodrog vármegyébe 1, Horvátországba 15 család költözött el Somogy megye különböző településeiről. Összesen 494 család, közel háromezer lélek. Az elvándorlás egyaránt érintette a magyarokat, horvátokat. Azt sem állíthatjuk, hogy a horvátországi szlavóniai, muraközi elvándorlás csak a horvát nemzetiségű somogyi jobbágyság és zsellérek számára jelentett úti célt. A be- és kivándorlás a megyéből gazdasági, társadalmi, természeti tényezők együtthatásaképpen jelentkező populációs jelenség, amelyre egyaránt hatottak a kedvezőtlen és kedvező viszonyok, függetlenül nemzetiségi hovatartozásuktól. A be- és kivándorlás még évtizedeken át mutatkozó egyik fő folyamat a nemzetiségi struktúra kialakulásában is. A horvátországi, tehát a Dráván túli részekre is egyaránt jellemző/'

0 A horvát, szlovák, vend nemzetiségi lakosság megerősödése az íj 20-as években. Az újabb német telepesek A nemzetiségi népesség gyarapodása elsősorban az egész országot, természetesen a Délkelet-Dunántúlt is átfogó vándormozgalom következménye volt Somogy vármegyében is. Közvetlen a török utáni évtizedekben, mint ez az eddigiekből látható, szinte kizárólag horvát (sokac, vend), kevés szlovák népesség beáramlásából keletkezett vegyes lakosságú falvak fejlődésénél látható. Nagyon kis német csoportok is megjelentek. Szlavóniai, muraközi, felvidéki területek vándormozgalma hozta létre a Somogy megyében keletkezett vegyes nemzetiségű: magyar-horvát, magyar-vend, magyar-szlovák településeket. Ekkor kezdik meg - az elvándorlás ellenére - a tisztán horvát (sokac), többségükben szlovák falvak felzárkózásukat a népileg erős magyar településekhez. A Somogy vármegyébe kerülő délszláv népcsoportok, valamint a Felvidékről érkezett, telepített szlovákság, az egész dunántúli térségben zajló migráció egy kis része. A Dunántúl szinte valamennyi vármegyéjében ugyanezek a jelenségek figyelhetők meg, nagyon kis eltérésekkel. Zala megyébe a horvátok ugyanúgy kisebb-nagyobb csoportokban érkeztek. Mint szökött jobbágyok vagy mint engedéllyel érkezők. A lakatlan helységeket foglalják el, rendszerint nem készülnek szerződések sem. Ugyanúgy dúlt a pestis 1708-1710. között mint Somogyban, ami azután erősen visszavetette a benépesítés minden folyamatát. A földesúri telepítést ugyanúgy mint az önkéntes letelepedést, szökést stb. A szomszédos megyékből Somogyba áramló jobbágyság Zalához hasonlóan, kevés állattal érkezett, ami aztán a szántóföldi gazdálkodásban óriási nehézségeket okozott.

41 Fejér megyében a vármegye ismételten lépéseket tett és rendeleteket hoz a bevándorló és letelepedett jobbágyok szolgáltatásairól, a kedvezmények sza-