Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

VII. A Schmerling-provizórium korszaka (1861. nov. 5 —1865. dec. 10.)

Mérey beköszöntő beszédében'" nem annyira a megye helyzetét, általános képét vázolta, hanem a provizórium eltelt egy esztendejének summázatát adta: Sem a 48-as törvények sem az Októberi Diploma nem oldották meg a legfontosabb „bclkérdéseket". az országnak a monarchia többi tartományával való viszonyát, illetve a megyei autonómia kérdését. Mérey szerint az elmúlt év „a kiegyenlítésnek és a boldogtalan állapotbóli kibontakozásnak" a jegyében telt el. s így várható, hogy „rövid idő múlva édes hazánk azon alkotmányos alapjogainak élvezetébe visszalépend. melyek ...jólétének, boldogságának, szabadságának talpkövei valának". Ez volt a provizórium feladata, és ezt tekinthetjük az elmúlt év eredményének is. A megye helyzetének elemzésére áttérve a főispán mindenekelőtt a megyei tisztviselők munkáját dicsérte. Elégedetten nyugtázta, hogy 1862-ben a megyébe érkezett 41529 beadványból december 31-ig pusztán 3565 maradt elintézetlen. Ez bizonyítja hogy égetően szükség volt a megyei rendszernek tökéletes megváltoztatására, mert a magasabb követelményeknek másként már nem lehet megfelelni. „Lejárt a megyei kormányzatnak azon ideje, melyben a tisztviselő csak kényelmes anyagi állása mellett vállalt megyei hivatalt." Újra meg újra felvetődik a közbiztonság elégedetlenségének kérdése. A főispán kötelességének tartja magát menteni. Véleménye szerint ennek az elkeserítő állapotnak az oka „a nép alsóbb osztályainak romlottsága" s az ennek következtében elterjedt orgazdaság. Ismét a szigorú rendszabályokhoz — mint a rögtönítélő bíróság felállítása — kell folyamodni, s ha ezek nem eredményezik a várt sikert, nem marad egyéb hátra mint az ostromállapot kihirdetése. Némi előrehaladás van a közúti hálózat fejlesztésében, kétségtelen eredmény a Kanizsáról Kaposváron át Pécsre tartó távirdavonal felállítása, úgy sikerült „a phisicai közlekedés nehézségét a szellemi közlekedés gyorsaságával pótolni". További örvendetes tény a szellemi előrehaladás terén a kaposvári gimnázium felépítése. Végül indítványozza, hogy a megyeház dísztermében a megye helyeztesse cl „14 évig a legválságosabb viszonyok között dicsőségesen országló felséges urunk királyunknak arcképét". Megnyilvánulása lenne ez „a kormány által már megfogalmazott bizalom" megerősítésének. Ezt követően a Mérey vezette tisztikar már semmi érdemlegeset nem produkált. Az 1864. év jegyzőkönyveiben a tisztiszéki ülések napirendjén semmi említésre méltót nem találtunk. Egyetlen példa a napirendi pontok közül: április 5-i ülésen egy kérdés szerepelt: Albrecht főherceg nejének halála. Mérey indítványozta, hogy a tisztiszék részvétét felirat formájában juttassa kifejezésre, hiszen Albrecht főherceg tulajdonosa annak a katonai ezrednek, melyben a somogyiak zöme szolgál, és melynek egyik hadkiegészítő parancsnoksága Kaposváron található. „így hozzá bennünket közelebbi viszonyok csatolnak".

333 1865-ből egy. a témánk szempontjából figyelemreméltó levél található a főispáni iratok között. Április 11-i dátummal Mérey kérvényt nyújtott be a helytartótanácshoz Somogy. Zala és Baranya megyékben a Schmcrling-provizórium idején újra bevezetett katonai rögtönítélő bíróságok megszüntetésének ügyében arra hivatkozva, hogy a megye három főispánja úgy ítéli meg. hogy a személy- és vagyonbiztonság oly mértékben helyreállt, hogy képesnek érzik magukat azt „saját hatósági erejük és a fennálló törvények mellett továbbra is biztosítani". Mérey magánlevelezéséből kiderül, hogy a kérvény benyújtása előtt cSl