Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

VI. A vármegyei autonómia korszaka (1860. okt. 20—1861. nov. 5.) - 3. A megyei tisztikar lemondása

befizettetett". Pár nappal később ismét megjelentek, a városháza pénztárából elvitték a már korábban befizetett adót valamint az adókönyvet, és folytatták hadjáratukat a környékbeli községekben Zimányban. Taszáron. Toponáron. Orciban és másutt, mindenütt „az amúgy is szűkölködő földnép szükséges mindennapi kenyerét emésztve". Somssich Lőrinc, a központi járás főszolgabírója „a mívelt Európát méltó megvetésre ingerlő" esetnek minősítette az eljárást, a megyei bizottmány pedig a korábbinál keményebb szavakkal, határozottabban ítélte el a törvényszegést. A bizottmányi ülés jegyzőkönyve megállapítja, hogy „a zsarnok bécsi kormány eme irtó hadjáratát korántsem pénzszükségletének fedezetéül veszi igénybe, hanem szuronyos solferinoi hősei alkalmazásával egyenesen minket erőszakosan oda kényszeríteni akar. hogy ennyi lelketlen zsarolásokra feljajdulva forrongást és ellenszegülést idézhetvén elő. constitutionális létünk paródiáját, e bizottmányt is felfüggeszthesse". A megye ragaszkodik a január 21-i feliratában foglaltakhoz és kijelenti, hogy a törvénytelen adó behajtásához semmiféle segédkezet nem - -4. 299 nyújt. 3. A megyei tisztikar lemondása Végleg kiéleződött a helyzet a kormányzat és a törvényhatóságok között a megyék által számtalanszor sürgetett és végre április 2-ra egybehívott országgyűlés idején. Az 1848. 4. törvénycikkel ellentétben Pest helyett Budára összehívott képviselők előtt Apponyi György országbíró — a császár nevében — felolvasta az uralkodói leiratot, és annak szükségességéről beszélt, hogy „Magyarországra nézve alkotmány jótéteményeinek visszaállítására" csak az Októberi Diploma szellemében kerülhet sor.

300 A Deák által fogalmazott válaszfelirat követelte az 1848-as törvényes alap visszaállítását, az abszolutisztikus intézkedések azonnali megszüntetését: „Szorosan ragaszkodik az ország alkotmányos önállásához ... El nem fogadhatjuk a múlt évi október 20-dikán kiadott császári diplomának s folyó évi február 26-dikán kiadott, un. februári pátensnek Magyarországra nézve is szándoklott kiterjesztését, s azoknak tartalmát sem tanácskozásainkban alapul nem vehetjük, sem Magyarországra kötelezőnek el nem ismerhetjük."'

01 Somssich Pál országgyűlési beszédében az osztrák kormány „tévelygő politikájával" a nemzet egységes tiltakozását állította szembe, ugyanúgy mint ahogy az elmúlt tizenként év során is néma egyetértésben szállt szembe a magyarság „minden octrojált experimentatiók ellen".

302 Az országgyűlési képviselők többségének ilyen eltökéltségét látva az uralkodó a már korábban is kilátásba helyezett módszerhez folyamodott: augusztus 22-én feloszlatta annak tevékenységét. Forgách Antal, aki a júliusban menesztett Vay Miklós utóda lett a kancellári székben, az országgyűlés feloszlatásának napján körlevélben fordult a főispánokhoz: a törvényhatóságokat rá kell szorítani arra. hogy a kormányszékek utasításainak engedelmeskedjenek. Csak így érhető el, hogy Ferenc József, aki törvényesen kíván uralkodni ne „kényszerüljön" hasonló intézkedésekre/"' A megyék számára ebben az esetben is Pest megye magatartása volt a meghatározó. Pest megye augusztus 26-i bizottmányi ülésén megfogalmazták, hogy „az országgyűlés hatalom szavával történő feloszlatását" törvénytelennek tartják, az