Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)
V. A definitivum időszaka (1854. máj. — 1859. szept.) - 2. A közigazgatás definitív rendezése
fogoly ellátása, míg az árvaügyekre mindössze 900 Pft. az igazságszolgáltatásra 6 130 Pft jutott. Az egészségügy részesedése sem érte el a maga 9 300 Pft-nyi összegével a börtönök fenntartására szánt összeget. 242 A megyefőnökséghez egyre több. változtatást sürgető levél érkezett a járási hivataloktól: „E hivatal, mclly a Magas Kormány rendeletének a nép közötti foganatosítása s akadályokkal küzdvén. a községi rendezés életbe lépésének szükségességét javasolja, jeleneleg a községek teendői megsokasodván mind azok. mind pedig a Magas Kormány érdekei igénylik, hogy a községek vezetése a jelenlegi ügyetlen kezekből avatottabbakra ruháztassanak, ezáltal tetemesen nyerni fognak az iskolák is. midőn a mostani tanító minden óráját a jegyzői foglakozás emészti fel... 1 ' 243 — írja a szigetvári járás főszolgabírója. Hasonló probléma mutatkozik másutt is. A karádi járásból a következőket jelentik: „Adminisztratív szempontból szerfelett kívánatos volna a községek s evvel együtt a jegyzőségek rendezése és pedig minél előbb, minthogy a jelen állapotban a közigazgatás mindenütt temérdek akadállyal találkozik." 2 Bár az ostromállapotot csak 1854. május l-jén oldották fel. 24 '' a bécsi kormány már 1852 elején bizottságot hozott létre, amelynek feladatául szabta a magyarországi közigazgatás végleges kidolgozását. A bizottságban helyet kaptak a centralista osztrák hivatalnokok mellett a magyar ókonzervatívok képviselői is. Az egy esztendeig húzódó előkészületi tárgyalások után 1853 januárjának végén jelent meg a belügy-, igazságügy- és pénzügyminiszter közös rendelete, amelyet a császár pár nappal azelőtt hagyott jóvá. Ez a rendelet intézkedett a magyarországi közigazgatás végleges formájáról. A definitívum szervezésével a megyei hatóságok hatásköre érdemben nem változott, ilyen formán nem is kelthetett általános megelégedést, hisz nem orvosolta a sérelmeket, „a provizóriumból áthozta mindazt, ami a közérzületet bántotta". 247 Jelentős változás történt a járási szolgabírói hivatalok szerepében azáltal, hogy egyesítették a közigazgatást a törvényhozással és ún. „vegyes" járási hivatalokat — gemischte Stuhlrichtcrámter — hoztak létre. Ez tulajdonképpen visszalépés volt. mert először az igazságszolgáltatást és a közigazgatást járási fokon is teljesen szétválasztották két külön hivatallá, ezt most részben visszacsinálták. Minden megyében — így Somogyban is — meghagytak a megyeszékhelyen egy tisztán „politikai" járási hivatalt (politisches Stuhlrichteramt). itt ülésezett a megyei törvényszék is. „Vegyes" szolgabírói hivatalokat Somogyban hat helyen állítottak fel: Igáiban. Iharosberényben. Karódon. Marcaliban. Nagyatádon és Szigetváron. Ezek 1854. április 29-én kezdték meg működésüket. A definitív közigazgatási rendszer bevezetésével Szalay Nikodém cs. kir. helytartósági tanácsos személyében új megye főnök került Somogy élére. Az addigi megyefőnök. Hochreiter a cs. kir. törvényszék elnöke lett. A legsürgetőbb feladat a községek helyzetének rendezése, jegyzőségek felállítása és ezáltal a jegyzői és tanítói munkák szétválasztása volt. E teendő megoldásának sürgősségét bizonyítja a már korábban is idézett számos levél, amely e tárgyban a megyefőnökséghez érkezett. Lényegüket híven foglalja össze a marcali járásból Csorba főbíró levele: „Négy éves tapasztalás után azon biztos alapú meggyőződésre jöttem, hogy jegyző és mester egy személyben a legnagyobb ügyesség, példátlan szorgalom mellett is czélszcrűleg nem egyesíttethetik..." 248
