Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

III. Somogy a világosi fegyverletétel után — az ostromállapot évei (1849. szept.-1854. máj.) - 6. Vegyes intézkedések

Maga Ferenc József is elismerte a hosszúra nyúlt magyarországi látogatás végeztével.

165 hogy a tapasztalatokból csak felületesen ítélhet, hiszen az összbenyomásból le kell vonni azt. ami „megrendelve, kiszámítva, betanulva" volt.

166 Kempen báró pedig aggódva jegyzi fel naplójában: „A császár hallotta, hogy báró Jósika több diplomata előtt kijelentette, a császár magyarországi látogatása során tapasztalható meleg fogadtatásról szóló jelentések valótlanok. A császár megparancsolta, hogy a bárót róják meg. szükség esetén távolítsák el Bécsből."

167 A Somogy megyei eseményekkel kapcsolatban autentikus forrásnak tekinthetjük Bergel József egykori kaposvári orvos véleményét, aki. bár egyátalán nem nevezhető a szabadságharc hívének, hiszen még harminc évvel az események után is gúnyos szavakkal emlékezik meg a „békés polgárokat molesztáló felfegyverzett parasztokról", mégis az ottlét hitelességével számolt be arról, hogy milyen is volt a hangulat Somogyban a császárlátogatás idején: „Itt. mint mindenütt, a nemesség távoltartotta magát a látványosságok és tüntetésektől s csupán a kíváncsi tömeg futott össze a szokásos „Éljen" kiáltások nélkül szemlélte a dolgokat. Az ilyen csendes fogadtatás sokkal inkább megismertette O Felségével a dolgok állását, mint mindaz, amiről a hódolatteljes lapok tudósítottak."

168 6. Vegyes intézkedések A bécsi kormányzat minden erőfeszítése ellenére sem sikerült Magyarországot az abszolutisztikus törekvések hű kiszolgálójává tenni, a nép nem felejtette el 1848-49-es vezetőit. Bár a „hangulatjelentésekbcn" olyan sorokat olvashatunk, hogy „a nép semmi panaszra nem szolgáltat alkalmat, béketűrő, nyugodt, megelégedni látszik a maga sorsával és kibéküléshez közel áll a fennlévő minden intézményekkel...". „... megszűnt már ábrándoskodni, túlságos követeléseivel felhagyott, a vele éreztetett jó téteményekkcl megismerkedvén. O felsége atyai indulatait tisztelni és méltányolni kezdi".

169 Ez a jelentésekből kibontakozó idilli állapot azonban csak a felszín. Pécsen nyomozást folytatnak egy volt honvédkapitány ellen, aki a Magyar Király nevű vendégfogadó előtt többek jelenlétében Kossuth vidini felhívását olvasta fel. amelyben Kossuth felszólítja a dunántúli megyék lakóit, hogy lehetőségeik szerint fegyvert szerezzenek s ha jövetelének hírét hallják fegyvert ragadva keljenek fel.

170 Nagygombán az utcán talált „izgató dalt" szolgáltat be Csorba Ede a marcali járás szolgabírája a megyefőnökségre, ahol megteszik a szükséges intézkedéseket a terjesztés megakadályoztatására és a költő kilétének megállapítására. A vers a benne megnyilvánuló naivság ellenére is a nép valódi érzésvilágának ad hangot.

171 Az osztrák kormány maga is érezte, hogy intézkedései nem elég hatékonyak és a kiépített adminisztráció idegen hatalomként áll szemben a néppel. Elégedetlenségük mindenek előtt Geringer és a kormánytisztviselők ellen irányult. Báró Appel táborszernagy, aki 1850 őszén Haynau menesztése után vette át a III. hadsereg parancsnokságát. Kempennek panaszkodott a magyarországi hatóságok megbízhatatlansága miatt és „azt mondta. — írja Kempen — hogy ha a csendőrség nem lenne, az ember egyáltalán nem tudná, mi zajlik az országban".

172 Egyre nyilvánvalóbbá vált. hogy az ország élére kinevezett helytartó