Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

III. Somogy a világosi fegyverletétel után — az ostromállapot évei (1849. szept.-1854. máj.) - 1. Az új közigazgatási szervezet létrehozása

III. SOMOGY A VILÁGOSI FEGYVERLETÉTEL UTÁN AZ OSTROMÁLLAPOT ÉVEI (1849. szeptember — 1854. május) 1. Az új közigazgatási szervezet létrehozása A kormány, amely Magyarországon az osztrákok forradalomellenes intézkedéseit megvalósította, a magyarok iránti ellenszenvéről amúgy is ismert Schwarzenberg herceg vezetésével jött létre 1848 őszén.

49 Kempen báró, a pozsonyi katonai kerület akkori parancsnoka így jellemezte Schwarzenberget 1849. július 26-i naplóbejegyzésében: „(Ő) a legnagyobb szigort óhajtja a kompromittáltakkal szemben és azt mondta, hogy még sok fejnek kell lehullania, mint a mákfejeknek, amikor végigszáguld rajtuk az ember."

50 Ez a szemlélet érvényesült Schwarzenberg Ferenc Józsefhez intézett 1849. június 2-án keltezett felterjesztésében.

51 Ebben a miniszterelnök körvonalazza az „újra meghódítandó országnak" katonai és polgári igazgatására vonatkozó alapelveit. Szerinte Magyarország alkotmányos rendjét az 1848-as forradalom feldúlta, történeti jogait pedig a trónfosztó határozatok semmisítették meg. Most már csak a fegyverek győzelme vezetheti vissza az országot az egységes osztrák császsárságba. — Schwarzenberg szóhasználatával élve „összbirodalomba" (Gcsamtmonarchie). A jelenlegi körülmények között a háborús állapot fenntartása elkerülhetetlen, így a hatalom a katonai főparancsnok kezében koncentrálódik, közben azonban nem hanyagolható el a polgári igazgatás megszervezése sem. A teljhatalmat gyakorló főparancsnok mellé, egy a polgári ügyeket irányító s a miniszterelnöktől függő császári biztos kinevezését javasolja. Csak úgy állítható vissza a lakosság bizalma, ha olyan intézkedéseket hoznak, amelyek valamennyi társadalmi réteg megelégedésére szolgálnak. A falusi és városi embernek, a papságnak és a nemességnek látnia kell. hogy a kormány nemcsak hatalommal rendelkezik, de megvan benne a szándék, hogy „egy rendezett állam valamennyi jótéteményét Magyarországon is a többi koronatartományhoz hasonlóan megvalósítsa". Schwarzenberg javasolja a polgári közigazgatás élére az erdélyi szász Gcringcr Károly kinevezését, aki korábban a Belügyminisztériumban volt miniszteri tanácsos, azzal az indokkal, hogy a magyarul jól tudó. a magyarországi viszonyokat jól ismerő Geringer minden kétséget kizáróan végrehajtja a kormány által elhatározott intézkedéseket. Geringer néhány nappal kinevezésének a minisztertanács által történt jóváhagyása után felkereste Kempen bárót, akinek június 7-i naplóbejegyzése híven tükrözi azokat az elveket, amelyek alapján a magyarországi közigazgatás megszervezéséhez hozzáláttak, s amelyek Schwarzenberg június 2-i felterjesztésében is megfogalmazódtak: „Fokozatosan mindent német minta szerint kell igazgatni. Egyelőre valamennyi megye kap egy adminisztrátort, több megye együtt egy kormánybiztost, valamennyi a katonai kerület parancsnokának oltalma alatt áll. A vámhatárokat meg kell szűntetni, mindenütt a legnagyobb