Dobai András: Somogy Vármegye politikai igazgatása az önkényuralom korában - Somogyi Almanach 50-51. (Kaposvár, 1989)

III. Somogy a világosi fegyverletétel után — az ostromállapot évei (1849. szept.-1854. máj.) - 1. Az új közigazgatási szervezet létrehozása

szigorral kell eljárni, közben azonban a jutalmazásokkal sem szabad takarékoskodni."

3 Haynaut már május 30-án kinevezte az uralkodó a Magyarország és Erdély ellen küldött császári csapatok parancsnokává.

53 Személyében olyan ember került a hatalomra, akit Kulmcr báró. a Schwarzenberg kormány tárca nélküli minisztere, a horvát konzervatívok vezéregyénisége Jellasicshoz írt egyik levelében úgy jellemzett, mint „aki a magyar rebellió megfékezésére alkalmas, úgy ahogyan azt Bresciában is tette". Haynau magyarországi szereplését egyik osztrák méltatója is úgy értékeli, hogy az „olyan vérfolt. amely aligha törölhető le emlékéről..."

33 Nem lehet vitatni katonai képességeit, de „kegyetlen, cselekedeteiben kiszámíthatatlan ember volt. akinek katonai és kormányzati hatalommal való felruházása mindenesetre merész és kockázatos lépés volt" — írja Berzeviczy. 6 Egyéniségére találó az a Radctzkynck tulajdonított szellemes megjegyzés, amelyet az említett osztrák szerző is idéz: „... olyan mint az éles borotva, használat után jól elzárandó".

37 Haynau június 15-én feloszlatta a Windisgrátz által korábban életre hívott Ideiglenes Polgári Közigazgatást. A cári és császári csapatok katonai sikereivel párhuzamosan leváltották a megyékben működő „kompromittált" tisztviselőket és helyüket ideiglenes jelleggel „becsületes, a kormánynak hódoló és biztos" tisztviselőkkel váltották fel. olyanokkal, akik birtokában voltak a kerületükben használt nyelvnek is.

38 Az újdonsült tisztviselők azonban a császári fegyverek támogatása nélkül nem tudtak semmiféle szervezési munkát sem végezni. Ez derül ki Geringcr Kempenhcz írt leveléből, amelyben Magyarország teljhatalmú császári biztosa katonai segítséget kér a Béccsel való összeköttetés helyreállítására. Geringer úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények között tanácsos lenne, ha „egyelőre teljesen felhagynánk ebben az országban a szervezésre és közigazgatásra irányuló kísérletekkel, ezeket arra az időre halasztanánk. amikor megfelelő fegyveres erő kezeskedne a sikerért".

39 „A megfelelő fegyveres erő" a világosi fegyverletétel után állt a bécsi udvar rendelkezésére. így országos viszonylatban ettől az időtől — tehát 1849 őszétől — beszélhetünk a megyei önkormányzat felszámolásáról és az osztrák mintájú közigazgatási szervezet kialakításának első lépéseiről. Erre az időre a császári sereg elég erősnek érezhette magát ahhoz, hogy minden forradalmi megmozdulást csírájában elfojtson, a kormány pedig elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy hozzálásson a birodalom közigazgatásának átszervezéséhez. Ennek első lépéseként Bach belügyminiszter a minisztertanács június 21-i ülésén előterjesztette a birodalom közigazgatásának átalakítását tartalmazó reformtervezetet, amelyet a császár június 26-i dátummal hagyott jóvá azzal a megjegyzéssel, hogy miközben megbízza a belügyminisztert a végrehajtás kidolgozásával, „várja az egyes koronatartományok szervezési munkálatait tartalmazó előterjesztés mielőbbi benyújtását".

60 Ennek szellemében látott hozzá Bach a „Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete és ennek életbeléptetéséről szóló utasítás" elkészítéséhez, amely a Reichsgesetzblatt-ban jelent meg 1849. október 25-i dátummal.

61 Magyarország közigazgatásának átszervezésekor a bécsi kormány azt az elvet követte, hogy a magyar függetlenségi törekvések felszámolása érdekében az ország „kerületekre tördelve széttagolódjék", ezáltal az egyes kerületeket ne fűzze szorosabb kapcsolat egymáshoz, mint Ausztria többi tartományához.

62