Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
Végső soron a török uralom alati_(1566—1687 tájáig!) Alsó-Sege's- den a reformátusok egyháza és parókiája is működött. Míg a XVII. század második felétől (végéig!) egészen 1770 tájáig Félső-Segesden a Szent Katalin plébániaegyház, illetőleg anrtak temetője szer'epelt. A legalább yöt középkori segesdi egyház, köztük egy ferences kolostor és a késő középkori (XVI—XVII. századi) református, valamint a |felső-segesdi római katolikus (Szent Katalin) templom helyének, esetleges /formájának, típusának, anyagának azonosítását az 'alábbiakban mégis megkíséreljük. (14. ábra) Az azonosításhoz nagyon fontos az 1721-es ada't, amelyet a „Pesti Vegyes 'Comissio” vett /fel.510 Ez tartalmazta Kis Mihály ,101 év körüli alsősegesdi lakosnak a ,/vallomását”, mely szerint: „az álsósegesdiek- nek hajdan hatalmas temploma volt, amely a török félsősegesdi építkezésébe szolgált, majdnem száz évvel ezelőtt ,a fundamentumig, lerombolva és áthordva. Ez a templom a katolikusoké volt a Báthoryak idejében”. Vagyis, Alsó-Segesden az 1630-as évek táján létezhetett egy „hatalmas templom”, amely a Báthoryak idejében ,(1490—1566) állt! Az alapokig való elbontását a XVII. század első felében (?) végezhette a török, erődítési célból., Ezt az 1721-es „vallomást” erősíti meg az 1748-ból való Canonica Visitatio, amely szerint „Alsó-Segesd temetője a falun kívül délre fekszik, a régi templom hélyén, amelynek semmi nyoma, viert {az itt uralkodó török köveit bástyákba és falerödítményék építésére vitte el.” Ennék alapján véli Takács Ince,511 hogy ez az alsó-segesdi egyház lehetett a Szent Mihály tiszteletére dedikált plébániatemplom. Ugyan- ákkor Bozsóky Gy. Pál szerint „a Szent Mihály tiszteletére épült templom a domb ormán, in promontörio”, vagyis Felső-Segesden lehetett. Bozsóky má'sutt pedig Pethő Lénárd ferences 1924-es adatára hivatkozik,512 miszerint kerektorony, alapfal létezett a régi Parragi ház előtti homokdomb alján (közel a tüskevári kocsiúthoz!), valamint a régi Szigeti ház (régi iskola) előtt a templom felé vezető kocsiút alatt (szemben az iskolaudvar E-i /bejáratával), a régi Weiler és Egyed ház között, a tűzoltószertár mögött lévő iskolai harangláb alatt (ma már nincs meg!) és a barátok szőlőjében, megközelítőleg a mai törpe víztorony helyén! Bozsóky szerint „a kerektoronyban vagy mellettük talált számos csontváz az 1770-ben elrendelt régi temető bezárásakor kerülhetett ide, ezeket használhatták ossáriumként! (14. ábra) Nézzük sorban az alsó-Jsegesdi „hatalmas egyház”, majd a felsősegesdi „kerektornyok” adatait! Az Alsó-Segesden említett hatalmas középkori egyház — az 1748- ban is használt — temetővel együtt a/ falun (Alsó-Segésden) kívül, attól D-re fékszik. Vagyis, megközelítőleg a mai alsó-segesdi öregtemető és a szeszfőzde /közötti területen. Ez a terület K-re vagy DK-re esik a mái református egyház dombjától. Itt állhatott tehát a középkorban Alsó-Segesd „hatalmas” — a török által elhordott — temploma, a temetővel együtt. Ennek a titulusa jelenleg ismeretlen, ugyanakkor nem tévesztendő ös'sze ez az 1721-es, 1748-as említésekben meglévő, Alsó114
