Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
Segesdtől D-re található egyház — a Felső- és Alsó-Segesd között fekvő —, a Szentkúttal kapcsolatban említett templommal! 1742-ben ugyanis a püspöki hatóságnak „valló” felső-segesdi 40 éves Balogh György szerint513 „templomról nem tud, hanem mintegy egy dűlő (dőlő) földnyire volt régente egy templom, mellyet Szent Miklósnak neveztek”. A mai Szentkúttól mérve ez megközelítőleg a mai magtár, a posta környékére tehető távolsággal egyezik meg. Ennek a középkori templomhelynek (Szent Miklós egyház!) létét valószínűsíti, hogy 1974 júniusában M. Hrotkó Zsuzsannával végze'tt kiszállásunk során514 — az mgtsz-iroda építésénél — a régi malom tájékán (posta mögött!) több Ny—K-i tájolású, melléklet nélküli csontvázat találtunk! Ezek egy nagyobb templom körüli temető részei lehettek! Vagyis, a mai Szentkúttól (művelődési háztól) 50—100 m-re állhatott, egy másik, a középkori Alsó-Segesdtől ÉK-re lévő egyház, valószínűleg az ún. Szent Miklós templom! (14. ábra) Bozsóky G. Pál szerint515 az Alsó-Segesdtől D-re lévő „hatalmas egyház” lehetett a ferencesek középkori Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kolostora! Szerinte ennék a köveit hordták fel a vár építéséhez a törökök! Míg az új ferences templom, kolostor 1744—1755 között került fel a dombra, a mai szociális otthon és a rk. plébániatemplom helyére! A „lenti” Árpád- és középkori kolostor Szűz Mária titulusát kapta volna meg a mai Szentkúti kápolna. (14. ábra) Az mindenesetre kétségtelen tény, hogy Alsó-Segesdtől D-re és EK-re egy-egy templom állt a középkorban, amelynek az egyike a Szent Miklós egyház lehetett! Felső-Segesden az 1729-es és az 1748-as Canonica Visítátiök egyetlen középkori templomra, sem a ferences kolostorra nem utalnak.510 Csupán annyit árulnak el: „coemeterium iuxta Eccl&siam, ab antiquo usuátum. . . per quem autem exsit benedictum aritiquitus, ignordtur. Mózner László egyháztörténész szerint „tehát itt lehetett a középkori templom is”.517 (14. ábra) A Visitatió adatai mellett szerepelnek a Szerit Mihály egyháznak, valamint több kör alakú, ún, ossariumnak Felső-Segesdre, illetőleg az ottani „dombra” vonatkozó említései! Mellettük pedig (mint azt az egyházakról szóló forrásfejezetekben jeleztük) megtalálhatók a segesdi középkori kápolnák: a Szent János (és a Szent Anna említései is! Próbáljuk azonosítani a Felső-Segesdre vonatkozó, sók esetben egymásnak is ellentmondó és a különböző egyházakra utaló régészeti adatokat.! (Hiszen, ha alaposan megnézzük Pethő Lénárd közléseit, akkor az derül ki, hogy az ún. Parragi dombon, a víztorony tájékán, a régi általános iskolával szemben (a mai templomhoz vezető út alatt!), a Wailer és az Egyed ház táján, valamint az iskolai harangláb (már elpusztult!) helyén kör alakú, tégla-, kőépítmények álltak, számtalan embercsonttal, leletekkel. Ez topográfiailag a felső-segesdi dombon öt építményt, esetleg templomot tételez fel! (14. ábra) Vegyük őket sorban vizsgálat alá! Először az ún. Parraigi dombon lévő építményt, illetőleg csoritvázmaradványokat. Darák Lajos (József 115
