Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához

zettségű, littemtus-deák, a város írni—olvasni tudó jegyzője (?) képvi­selte/*17 A XV—XVI. század mezővárosi életformához (de nyilván a koráb­bihoz is!) szoroisan hozzátartozhatott — a különböző népelemek beván­dorlása —, vagyis a lakosság mozgása. Távoli és közeli, ún. szomszéd- sági területek, így Pécs, valamint Baráti, Kak és más falvak, városok lakói is gyakran választották (ha tehették!) a segesdi mezővárosi élet­formát. (Ugyanez vonatkozik a — Böhönyével Szomszédos ■— Balogd település lakóira is. Hiszen a tőlük 10—15 km-re lévő Segeisden több Balogdi, vagyis Balogdról származó jobbágy, illetőleg polgár is élt/'18 1499-ben láttuk a Segesden élő Pál deákot, az egyetemet végzett litteratust. Már 1438-ban tudunk viszont a bécsi egyetem bölcsészeti karán tanuló Balthasar de Segesdino-ról, valamint 1451-ben a közeli Szobról is van ott diák: Stephanus de Zooh. Míg — a szórványos ada­tokból — 1465-ben Michael de Segesd szerepéi. A mohácsi vész előtt, 1519-ben a krakkói bursa magyar tagjai között találjuk Emericus de Simigio Segesdiensis-t.itö 1456-ban tudtuk a Veszprém megyébe, Nagylakra került Següsdi János plébánosról. Többek között segesdi származású lehetett az 1533- ban is említett Segesdi András, a segesdi ferences kolostor akkori ház- főnöke/'20 Nagyon] fontos adat az is, hogy az 1475-ben szereplő Mathias Galli zágrábi subdiaconus a segesdi Szent Kereszt oltár rektora/*21 Ez a Galli (Gallus) a zágrábi vallon-francia származású, latinik leszárma­zottja lehet. A magyarországi XIII—XIV. századi latinságban a Latinus helyett képzett a Gxülicus szó, amely vallon-franciát jelölt. Ilyen val­lon lehetett a székesfehérvári Galicus János. Ez a Gallicus név — ma­gyarországi viszonylatban ,— a külön közigazgatást élvező Eger-völgyi vallon telep és más egyéb vallon szórványnépesség jelölése maradt. Jóllehet, 1403 .táján, — ,a Zsigmondhoz hűtlen — Kőrös megyei ,orbovai Gallicus Jakab neve is világosan tükrözte a vallon-francia, latini ere­detet/*22 b) A segesdi mezőváros a XVI—XVII. században A XVI. század elején több ízben szerepelnek a Báthoriak segesdi jobbágyai, illetőleg a tiszttartói. így 1506-ban, amikor a Kony (ma Öt- vöskónyi) faluban beiktatták Batthyány Benedeket és fiait: Györgyöt, Jánoist és Orbánt — az 1499-es felsorolásban szereplő — Eles Antal, Kyral Gergely, Báthori György Segewsd mezővárosbeli jobbágyai is jelen voltak/*23 Az 1499-iben segesdi providus-ként, elöljáróként emlegetett Balog Kelemen és felesége, néhai Moryczfalwa-i Ispán Mihály özvegye is hosszú ideig pereskedést folytatott Tamás érsekkel és testvérével a Moryczfalva-i birtok miatt. Ez a Segesden 1484 táján feltűnő icsalád — a rendelkezésünkre álló oklevelek szerint'12''* — 1499-től 1506-ig egyfolytában pereskedett a nagy hatalmú esztergomi érsekkel. 1499-ben, amikor Báthori György 98

Next

/
Thumbnails
Contents