Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához

járása ügyében/'13 Majd a vármegyei monográfia adata szerint 1528- tól Segesdet és más somogyi Báthori-birtokot a rokon Perky Lajos — közel egy évtizedig — jogtalanul elfoglalva tartotta.414 A Báthoriak segesdi birtoklásának kezdetétől egészen 1513-ig tartó nagy per okleveles anyagából viszont megismerhetjük a segesdi lakos­ságot, a mezővárosi polgárságot. Egy 1499. május 22-én kelt oklevélből derült ki, hogy a segesdi (mezővárosi, a szobi, a bolhási határjárásra kiküldött, szomszédos szenyéri várnaggyal, valamint embereivel szém- ben; Báthori György hatvan segesdi polgára, uruk megbízásából hatal­maskodást követett el. A hátvan családfő (?) ne've között első helyen a városi tanács tagjai, Zyllew (Szőlő) Albert bíró és rokona, Zyllew János, valamint az egykori bíró leszármazottja: Byro (Biró) Miklós említhető. Negyedikként talán az egyetemet, valószínűleg jogot végzett Deák Pált emelhetjük ki. Utána tizenkét mesterség, vagyis egy tucat­nyi kézműves neve szerepel. Az élen az aranyműves (aurifaber) Amb­rus, aztán három Kalmár, azaz távolsági kereskedő nevével találkozha­tunk. Találunk közöttük egy Kovács (Kovach), egy Mészáros, egy Sza­bó (Zabo), két Csapó (Shapo), egy Boltos (Bolthos), vagyis helyben ke­reskedő mestert. Szerepel mellettük három szűrkészítő (Zyr), egy Szűcs (Zewch), egy Varga (Varga), két sófuvarozó (Sós) és egy zenés, trom­bitás (Thorumbythas) is. Talán a régi várszervezet, illetőleg a királyi, királynéi comiíaitus szervezete egykori elöljárójának, századosi rangú tisztjének a leszármazottai lehettek: Zaznag (Száznagy) László és Má­tyás. A hatalmaskodók között találjuk a távoli Pécsről, illetőleg a szomszédos Kak-ról átköltözött polgárt, Pechy (Pécsi) és Kak (Kaki) Lőrinc nevét. A Segepdtől D-re lévő szomszédos Barátiból származha­tott Baráthy (Baráti) Fábián, aki Balog Kelemennel együtt a Bátho­riak seg'ésdi elöljárói, porövidus-ai, vagyis pfovizolrai, amolyan tiszt­tartói voltak415 Egy másik, így az 1503-as oklevélből az derül ki, hogy az előző (1499-ben szereplő!) Szőllő (Zyllew) Albert bíró helyén már egy Sebes­tyén (Mihály nevű bíró (iudex) található.410 A három segesdi providus (intéző): Balog Kelemen, Gogan Tamás, Baráti Fábián mellett — a XV. század végén — a mezővárosi tanács első emberei: a bírók, illetőleg a jogász (?) Deák, s talán a tanács kéz­műves tagjai, az esküdtek is szerepeltek. (Ezek sajnos ebben az okle­vélben nincsenek külön megjelölve!) Pedig az előző időszakban, 1393- ban a teljes tanácsot, a bíróval, az esküdtekkel együtt már szerepel­tették. Így is nagyon fontos, hogy a Báthoriak 1499-ben szereplő segesdi mezővárosában közel húsz kézműves, kereskedő élt. Jelezve a mezővá­rosi ipar itteni intenzív megmaradását, meglétét. Közöttük számban a legtöbben ekkor a távolsági kereskedők (Kalmárok), a szűrkészítők (Szűr-ösök), a posztó csapó mesterek (Csapók), a sófuvarozók (Sós-ok) szerepeltek, a maguk kettes-hármas létszámával. A speciális kézműves foglalkozást az ötvös-aranyműves, míg az írásbeliséget, a jogászi vég­97

Next

/
Thumbnails
Contents