Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához

A királyi, királynéi székhelyhez tartozó települések tehát általában civitassá, várossá illetőleg mezővárossá fejlődtek. (11. ábra) A király, aki az uradalom, illetőleg a város ellenőrzését ispánjai, tisztjei és várnagyai révén gyakorolta, több megértést tanúsított — a saját hatalma alá tartozó városok, mazővárosdk irányában. Így a ki­rályhoz, illetőleg a királynéhoz tartozó mezővárosok, mint Segesd is, közvetlenül a király és királyné előtt is felléphettek panaszos gyanánt. Nagyszerűen jellemzi ezt az előnyt Mályusz Elemér :m lehetett egy mezőváros forgalmas vásárhely, kereskedői eljárhattak a külföldi vá­sárokra is, iparosainak készítményéért elözönölhette piactereit a távoli falvak népessége, bőven termő földjei és szőlőhegyei lehettek minden kevés volt; meg kellett őriznie a királytól, vagy királynétól való füg­gését. Jogi helyzetet mezővárosának ugyanis a leghatalmasabb főúr sem tudott nyújtani, «csupán a király és a királyné! Magának a segesdi mezővárosnak a kifejlődését is a királyi, ki­rálynéi székhely volta serkentette. A huzamosabb ideig itt tartózkodó udvar, az igényes fogyasztók jelenléte idevonzotta .még a külföldi ke­reskedőket is, akik ‘drága árucikkeikkel, luxu’sholmijaikkal jöttek e.l ide. A szabadabb, az ún. hospes jogokkal rendelkező segesdi idegenek, talán vallon-franciák, 1241 után a segesdi városi (civitas), majd mező­városi fejlődés letéteményesei lehettek. Az itt kialakult vásárterek a nagybani bor-, állat- és egyéb keres­kedőimnek a Színterei. A XIV. század végén, az 1393—94-ben zálog­birtokos Záfmbó királyi tárnokmester a segesdi piactéren lévő curiájá- nak «egyik telekszomszédja, a városi fejlődést élvező és előmozdító egyik kézműves, civis, nyilván tehetős polgár, egy szűcs volt. Az Anjouk, majd Zsigmond alatt szabadon mozgó külföldi, így bécsi kereskedők segesdi jelenléte éppen — a közelmúltban folytatott — régészeti kutatásaink révén nyert bizonyítást/1011 Segesdnek a hercegi, királyi (királynéi székhely szerepe, valamint megbízottainak, többek között az ispánnak (aki egyben somogyi ispán is lehetett!) a jelenléte a megyei törvényhozás, a megyei „tisztikar’' embereit is „idevonzották”. A XIIT. századtól kezdve több segesdi tör­vényhatósági gyűlésről is tudunk. A XV. században a Marczali—Báthori család mezővárosaként sze­repelt ,Segesd. 1427-ben, 1448-ban, 1455-ben, 1488-ban és 1495-ben op­pidum Segud, Segwsd, Segesd, illetőleg Segreiesd-ként említik/’10 A XV. század végéről erőszakosan ßegesdre történő jobbágyköltöz­tetésről is tudunk. Therebezdi Theryeg Elek a szenyéri várnagy egyik jobbágyát erőszakkal szolgálatába állította, s a megfélemlített Segesd mezővárosba költöztette/’11 1494-ben, kerül véglegesen a Báthori test­vérek kezébe Segesd mezővárosa. S közvetlen utána, iaz 1495-től induló, a Báthori testvérek (András és György), valamint Corvin János közötti perben is szerepel Segesd (mezőváros/*12 1499-től 1513-ig követhetjük azt a másfél évtizedes pert, amely Báthori György és Bakóczi Tamás és rokona, Erdődy Bálint között folyt Segesd mezővárosa, valamint Szob és Bolhás birtokok határ­96

Next

/
Thumbnails
Contents