Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához

Nagyon érdekes, hogy Segesd civitas-ként való említésével nagyjából egyidőben, 1332-ben egy villa Segust megjelölés is szerepel.1®1 Pósa segesdi plébános és a pannonhalmi apát pereskedik a villa Segesd tizedéért. Itt Pousa-nak plebanus de Segust-ként való szerepeltetése, valamint az ipsam decimam ville Segust, illetőleg ... a vicinis ecclesie de Segust . . . megjelölés, valószínűleg a városi, az exemptus plébániához tartozó Segesd villa (falu); talán a mai Alsó-Segesd településének középkori egyházát jelölhette.

Segesd 1365-ben is civitas-iként szerepelt/1’10 1389-ben viszont már oppidum (regale) Segesd, míg ,1393—95 között ,— több ízben is — civitas a megjelölése. 1396-ban oppidum seu districtus Segusd, majd 1400 körül újra oppidum (regale) Segusd 'szerepel/*01

Hogy valóban inkább egy civitas, azaz városi szintű királynéi településsel állunk szemben, arra jó bizonyíték /Zsigmond 1393. március 26-án kelt leirata/*02 Ebben szerepelnek: iudici, iuratis ac universis civibus, hospitibus et populis de Segesd . .. vagyis, a városbíró, az esküdtek, a városi tanács tagjai és a hospesek, illetőleg a népek . . . Egy évvel később a város (civitas) piacterén lévő földesúri, az akkori zálog- birtokos, Zámbó Miklós királyi tárnokmester curiájáró.1, illetőleg fiindus curie-járói, vagy udvarháza helyéről tudunk. Ez kelet felől Benedek szűcs curiájával volt határos/'03

Vagyis Borsa Iván tolmácsolásával élve'10''* Zámbó 1394-ben Segesd városában a piactéren egy kúriát adott el. Tehát, az utcás rendszerű város (civitjas) centrumában, a piactéren a gazdpg kézműves házak, az ún. boltok és télkek szomszédságában — létezett ez, a nyilvá\n udvarházzá}, curiával (akár kisebb pa\atium-n\á}!) be\épített tyugyobb földesúri telek, fundus curie.

Segesd királyi, királynéi civitas kiváltságát — a Marczaliaknak való zálogba adása idejéből ■— 1404-ből közvetve ismerjük. Zsigmond királynak a csurgóiaknak kiállított oklevelében szerepel.405 Ebben az auranaí (vránm) perjelséghez tartozó Csurgó mezővárosnak (védelmébe véve!) — az ugyancsak Somogy megyei — Segösd kiváltságait adja. Vagyis, végső soron a városi ún. latin, vagy hospes-joigból kifejlődő egyfajta, sajnós számunkra még ismeretlen immunitas-t. Ebben az időben — a szabad bíró és papválasztás mellett — a külön tanácsi szervezetet: esküdtök, városi tanácstagok meglétét, a város bizonyos nagyságrendű belső ügyeiben való „saját” jogszolgáltatást, illetőleg „fellebbvitelileg” a király és a királyné alá való közvetlen tartozást, valamint többek között a Magyarország területén élvezett vámmentességet is jelenthette. Egy ilyen kiváltságolt mezővárosi (civitasi) vásárt jelölhet 1409-ben a lábodi mezővárosi, ún. szabad vásár (de nundinis seu foro libero).m

Segesd városnak a hercegi, királyi és királynéi székhelyként való XI—XIV. századi szereplése számtalan előnyt, fejlődési lehetőséget biztosított. Így például Mályusz Elemér407 Lippa királyi székhely szerepével magyarázza, hogy 1367-ben ott egy orvost is említenek. Károly Róbert uralmának első időszakában igen sokat szerepelt ,Lippán és ott nagybátyja, toulouse-i Szent Lajos tiszteletére templomot is épített.

95