Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
„hogy a szigetvári bég váratlanul meglepte Segesdet. A magyar katonaság Mária mennybemenetele ünnepe alkalmából lerészegedett... A török létrát támasztott a falaknak és a várat elfoglalva, 'mindenkit felkoncolt. Majd a községejt és a várat felgyújtva, jiegl&jiesen visszavonult.” Ez vált tehát Segesd, illetőleg a segesdi vár 1566-tól számított második wcjgyobb égése, pusztulása. 1594. március 21-én Zrínyi György 7—8000 főnyi hadával előbb Berzencé't, majd Csurgót foglalta el. Hasszán aga Segesd parancsnoka „annyira megijjedt az ágyuk bömbölésétől, hogy a várni felgyújtva Babócsára menekült”.379 Ez lehetett Segesd hdrmádik égése, illetőleg pusztulása!! Zrínyit ezután Győr alá rendelték hadával, így a három vár ismét a töröké lett. 1596 táján a Sebes (Segesd) palánka alatt párviadalra csap össze Deli Arszlán. és Nádasdy Ferenc. 1597—98-ban tüntetik ki a törökök Mohamed bin Abdullah segesdvárí lovast, aki Berzencénél harcolt vitézül a kanizsai magyarok ellen.380 Kanizsa várának — a török által 1600-ban történő elfoglalása után írják a török történetírók:381 Zrínyi most azt tervezi, hogy Berzence és Babóosa várakat feldúlják . . . Segesd vár romjaíit pedig kijavítják és katonaságot helyeznek bele. Vagyis Segesd negyedik, erősebb pusztulnia 1600 táján, a Kanizsa környéki harcokban következhetett be! Az 1600-as évekig tartó segesdi pusztulások rövid krónikájáról az derül ki, hogy 1566-ban a magyarok. 1591, 1594-ben a törökök és 1600 táján ismét (valószínűleg!) a magyarok dúlták, égették fel a segesdi várat! Ez a négy pusztulás, négy valószínűsíthető nagyobb átalakítást, illetőleg újjáépítést, tételez fel! Kanizsa elfoglalásától, vagyis 1600-tól számítva a töröknek sikerült berendezkednie a vágvárvonalnak ezen a szakaszán is. Az 1618-as török öszeírásból már az is kiderül, hogy Kanizsa után a vilájet egyik legerősebb, legjobban őrzött vára Segesd palánka volt. A legtöbb katonaság (444 fő) is itt tartózkodott. 1620-ban a keszthelyi végvár kapitánya, Bakács Sándor az országgyűlésen is emlegeti, mint a magyarokra veszélyes végvárat.382 1 62 3-ból ismerjük a segesdi török parancsnokok nevét, akik között első helyen Ibrahim aga szerepelt.383 1639- ben pedig a kiískomáromiak panaszolják, hogy ,,.. . ennyi hatalmas pogány végházakkal köröskörül véve. . . vannak. Segesden 500 török van . .. ’,384 A harcok, a lesvetések, a rabok ejtése ellenér'e a 'szembenálló felek a békés cserekereskedelemre is berendezkedtek. így pélául az 1643-ban az in arcé Eegesd székelő Husszein várparancsndk írja gróf Batthyány Adámnak: ,,egy pár karmazsin, két bagariával bélelt csizmát küld... kérdezi, hogy milyen török portékára van szüksége, mert Pécsről vagy Székesfehérvárról is beszerzi.. . cserébe 100 szemre való vörös kláris gyöngyöt kér ...” Ugyanez a Husszein aga ír385 a kískomáromi magyar végváriakról „mert” két segesdi harcosát elrabolták. Három évvel később pedig 90
