Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához

Ányos Péter kiskomáromi vicekapitánytól tudjuk meg, hogy többek között Segesdre is Konstantinápolyból küldtek agákat.386 Köztük valószínűleg a Husszeint is felváltó segesdi várparancsnokot! így 1649-ben már Czetja Al'i és Halvaczi Omer kihaja segesdi parancsnokok írnak387 Batthyány Ádámnák egy Segesden raboskodott magyar vitéz ügyéről. 1651-ben még mindig folytatódik ez a levelezés, mert a magyar vitéz sarca még addigra 'sem érkezik meg Segesdbe . .. A magyarok fogságában raboskodó Ali segesdi vitéz sarcát, 400 kősót ugyanis állítólagosán a közvetítő, Sándor nevű református prédikátor tette el. így 1652- ben is tudunk a rabok körüli „perpatvarról”.388

Az 1651—52-ben említett Sándor prédikátor talán Laskai nagybajami református pap, vagy ptódja lehetett. Hiszen 1646 táján szerepel a törökkel és ‘magyarral megbízásos kapcsolatot tartó, kereskedő, üzlet vivő prédikátor, akit mindkét fél természetesen a másik kémjének vél. Éppen ezért gyakran megtorlásul lefoglalják pénzét, javait is! Fizetésképtelensége miatt pedig fia például rövid ideig Segesden raboskodott /38°

Az 1664^es évhez köthótő a íegesdi vár, illetői,eg a hozzá tartozó település újabb nagy pusztulása. A Zrínyi vezette ún. téli hadjárat során február 3-án kerül sor a Szigetvárról Segesd felé induló magyar hadsereg egyik hadoszlopának a támadására. A várban ez idő tájt számos, a környékből való török lelt menedéket.390 (10., 12. ábra)

A források szerint a harcokban 150 katona és 22 előkelő aga vesztette életét. Zrínyi emberei sok foglyot is ejtettek! Ugyanakkor a vár börtönéből kiszabadították a jelentős számú keresztény rabot. A segesdi vár .bevétele után — Eősy János és Pet'hő László kapitánysága alatt — az erősségben magyar helyőrség maradt. A kemény tél miatt viszont a Berzencét is elfoglaló hadoszlop — Zrínyi többi seregtestével együtt — Pettau, Regele, Csáktornya, Üj-Zrínyivár, Moson, Sopron helységbe vonult vissza.

Zrínyi az 1664. májusában a kanizsai vár felmentésére felvonuló török nagyvezér elől kiüríti Segesdet, illetőleg felégeti. Ez volt tehát Segesd ötödik nagyszabású pusztulása. A török viszont gyorsan helyreállítja a — Kanizsa elővárának számító — jelentős segesdi palánk- várat. 1664—1666 táján már ismét egy jellegzetes török végvárat, illetőleg várost talál Evlia Cselebi, a híres török világutazó.301 Érdemesnek látszik az ő teljés leírását követni: „Kanizsától ÉK-felé bozótos helyeken, hegyeken, félelmetes és veszélyes utakon, mocsarakon, tavakon nyolc óra alatt keresztülmenvén Szegesvár (Segesd vár) várához érkeztünk.” Cselebi szerint a várat Ferdinánd király (1527—1564) építtette. 1594Jben JII. Mohamed szultán idejében1 a magyarok felégették és a földdel egyenlővé tették. 1595-ben Hasszán pasa építtette meg újra.”

Az 1664—1666 táján termékeny vidéken lévő, hegyes és erdős hely szélén állt a háromszoros sövénykerítésű palánkvár, amelyben ötszáz katona állomásozott. Ez a kanizsai pasának ún. vajdasága és bírói hely91