Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
Segesd. Vele együtt a török Babócsát, Berzencét, Barcsot is megerősítette. Ugyanezen év október 9-én Musztafa pasa ezt írta Miksa császárnak: ... az Segeösd castel felöl panaszkodott felséged Kyt meg nem a felséged határában czynaltattunk.” Miksa meghagyta, hogy a keszthelyi kolostort gyorsan meg kell erősíteni, hogy „Segesdből és Fonódból a török bele ne szálljon.”367 A forrással kapcsolatban írja Csorba Csaba,308 hogy „1570-ből értesülünk egy újabb kolostor (?) erődítéséről. Jegyzetében pedig az szerepel, hogy „Segesd várrá alakított kolostoráról, tudomásunk szerint ez az első adat.” Csorba adatait Csánkitól vehette, aki a Somogy vármegye monográfiájában közli,-60 hogy a mái Felső-Sagesd alapjait a ferencrendiek kolos'toha alkotta . . . mindőn Segesd török kezébe került, a lerombolt kolostor helyére 'a törökök erődítményt építettek.” Valószínűleg ez alapján vélhette Csorba,370 hogy Segesd várrá alakított kolostorból áll. Innen vehette át Gerő László371 1975^ben ez't az adatot és Jgy került könyve térképére a megerősített témplom, vagy kolostor jelzése. A Vármegyei Monográfia másutt tévesen azt írja:372 „a XVI. század második felében a török támadások ellen erődítményt emeltek itt (Alsósegesden), melyet Segesdvárnak neveztek.” Ez az erődítmény nem a mai Alsósegesden, hanem a felsősegesdi várhegyen volt, az Árpádkori földvár, a középkori castrum, castellum vagy fort alitium helyén. Ezt a — magyar őrség által 1566-ban. [üresen hagyott és felgyújtott várat építette újjá 1570-ben a török. Az újjáépüléshez használta fel (Id előző fejezet) a segesd! egyházak tégla-, illetőleg kőanyagát.373 Az 1570-es török erődítmény valóban az előző vár, várkastély mag- vát, építészeti részleteit használta fel. Erre találtunk bizonyítékot az 1981-es régészeti kutatások, illetőleg egy — a későbbi fejezetben közlésre kerülő — 1664-es segesdi felmérés alapján! Az 1566-os pusztulás után újjáépített segesdi végvár 1687-ig a török végvárrendszer egyik erőssége. 1600-ig, Kanizsa elfoglalásáig az ottani magyar őrség több ízben is megkísérelte elfoglalását. Többnyire sikertelenül, vagy csupán igen rövid időszakokban maradt meg magyar kézen! Vegyük röviden sorra ezeket — a Segesddel kapcsolatos — végvári harci eseményékét! így 1574-ben a segesdi törökök Kanizsa elleni támadását torolja meg Zrínyi György,37/‘ olyan módon, hogy „Sziget alá, Babócsa, Berzence, Segesd alá száguldott nagy haddal.” 1580-ban viszont a segesdi törökök próbálják meg elfoglalni a csákányi várat.370 1586-ban újra ;a magyarok támadják Segesdet. Ebben az évben megtorlásul a török elfoglalja és lerombolja Kéthely várát.376 Három év múltán, 1589-ben a kanizsai magyar vitézek támadnak Berzencére és Segesdre.377 Lehet, hogy ekkor kerül Segesd vára magyar kézre? 1589—91 között még bizonyosan azon volt, mivel 1591-ben értesülünk arról:3'8 89
