Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
V. Forrásadatok Segesd XI-XVII. századi topográfiájához
mogy provisor 1556. július 7-én értesíti357 Nádasdy Tamást a török újabb mozgolódásáról. {Nyilván .a Szigetvár elleni támadásról!) A török 1558-ra már Segesd tői messzebbre, É-ra, így yMesztegnyőig portyázgatott. Ekkor írta Orosztonyi Péter szenyéri kapitány:358 „Mesz- tegnyőnek a kapuját megcsinálták, készen van az »0,1 ház«, csak egy kapu kell még rá. Az ő kötelessége, hogy mindezt széthányassa, indítson népet ellene, de rúddal és doroggal nem rombolhatják el, hanem csak ágyúlövéssel... A szétrombolással nem szabad várni, mert minden órában várják Mésztegnyőbe a törököket és az nekik is veszélyt jelent.” |S ez.a Mesztegnyő, a imég magyar kézen lévő Szenyérhez, Marcalihoz, Csákányhoz is igen közel feküdt! A törökhöz hasonlóan a magyarok is igyekeztek erődített helyeket kiépíteni, megtartani. így került sor az említett időben, a XVI. század közepén a részben elpusztított csákányi ferences kolostornak — Tahy Ferenc főkapitány által való — végházzá építésére.359 Hogy ez milyen módon történt? Arra jellemző Palat Jeromos leírása:360 Csákány... „igen s2 ep helyen (fekszik és félmérföldnyi körzetben nincs egyetlen hegy sem . .. van egy árka is, melynek hasznos mélysége 8 lábnyi. Van a végháznak egy magas, ^erős tornya, (melyből Segesdet lehet látni. Ez azt jelentette, (hogy a i várrá alakított egykori ferences kolostor templomának tornyából ,Segesdet, illetőleg adott esetben nyilván Segesdről a osákányi Vidéket szemmel lehetett tartani. 1557—1563 között Báthori András a babócs'ai váruradalom várait királyi kézibe adta. Innen ismerjük ;azt az összeírást, amelyben Segesd castellum adózási lés egyéb viszonyai is szerepelnek.361 Ezután 1566-han Szigetvár el’estének a hírére — a többi magyar végekhez hasonlóan — Segesd magyar kátoriasága is elmenekült. Zalay Benedék ekkor ezt írja362 .... elhagyta őrsége Babócsát, Berzericét, Csurgót, Vízvárat, Zákányt, Marcalit, Marótot, Lakot, Szenyért, Sző- osényk, Csákányt és Segesdet is. S ha a Csorba Csaba által közölt (adatot363 a forrásokban szereplő „pusztán megégetve hagyták” — jelzővel egészítjük ki, akkor világos, hogy előtte az őrség fel is gyújtotta az erőiségéket. Ugyanakkor néhány erődítményt a felsoroltakból, mint például a lakit is, a török azonnal megszállta. Néhányat, mint Berzen- cét, Csurgót, viszont csupán lerombolta, illetőleg felgyújtotta. A segesdi (vár az első, vagyis a magyarok által történő pusztulása, leégése után, 1566—1570 között pu'sztán állt. Ügyében Thury György Pápáról kétszer írt Németújvárba Battyhány Boldizsárnak.364 Ezekben a levelekben szerepelt, hogy a török Segesdet meg akarja szállni... Három nappal később már Török Ferenc is írt:365 „személyem szerint tegnap megláttam |Segesdelt. Kéri Batthyany-t, hogy jöjjön ißegesdhez, hiszen Szenyért, Marcalit, Csurgót és Zákányt is meg akarják csináltatni a törökök. Ugyanakkor alig később, 1570. május 20-án kelt, Ná- dásdy Kristófhoz írt levelében már eizt írja: Bátor csak kétezren leszünk vala is, az Ur Isten ismeg kezünkbe adja vala Segesdet... A török »vajdát« is kihivatt'a, az mint szavából esmerem felhagyná, ha volna ki elől.. .366 Végül is piem volt »ki elől«, így török kézen maíadt 88
