Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
A kiadó köszönti a hetven éves szerkesztőt
tisztasággal és vonzódással kell szeretni. Az Ady-nemzedék egyik nagyváradi költője mondta azt, hogy kétféle embertípus létezik a messze vidéken: az egyiknek szárnyai vannak, nagyon hamar elszáll, elrepül onnét, de vannak olyan emberek is, akik gyökeret eresztenek. (...) Tör- ténészkutatőként rájöttem arra is, nem bizonyos, hogy a történeti diszciplínák között a legnehezebb műfaj az egyetemes történelem megírása, nagyobb dolog talán, ha valaki a saját szülőföldjének történetét foglalja egybe. Természetesen ezt a kutatómunkát nem provinciális eszközökkel értem, hanem ilyen módszerrel, mint ami ebben a Segesd kötetben is látszik. A helytörténetnek a magyar történelemírással kell ölelkeznie. (...) Öregedő fejjel rájöttem — bár nem vagyok gyakorló politikus —, hogy ma, amikor új politikai és társadalmi rendszerünkben keressük a kötőelemeket, azokon a vidékeken, országrészekben megy jobban politikánk szekere, ahol mélyebb az emberekben a szűkebb hazájukhoz való vonzódás. Tehát a honismereti mozgalomnak jelentős szerep jut az egész magyar társadalom életében.” Kanyar József szavait tettei igazolják. Az egész élete, a tartása, az embersége, a munkássága. Hetven év példája. A kaposmérői református elemi népi iskolától az Állami-díjig. Kaposújlakon született, 1916. április 29-én. Édesapja egyike lett az első világháború áldozatainak. Szorgalmas és fogékony fiúcska volt; szeme, szíve, lelke korán rányílt az értékékre, az életet meghatározó, ha kell, megváltoztató szépségekre. Első tanítójáról így emlékezett egy folyóiratban, amelyik a vele folytatott beszélgetés szövegét közölte: „Minden érdem első tanítómé a kaposmérői református elemi népi iskolában. Varga Pál mesterem volt a betűvetés megtanítója és az első könyvekre való rákapatóm, ■ de a szépírásra is ő tanított meg. (...) Ta- hítóm adta először kezembe az iskolai könyvtár első köteteit. A senki fiait, Jókai Nagyenyedi két fűzfáját, Eötvös Károly Az alsóőrsi halászok című Írását, saját könyvtárából a magyar klasszikusok köteteit, amelyeket két nyári vakációmban átolvastam. Bejárhattam a saját könyvtárába is, nem irányította olvasmányaimat, amolyan mindenevőként engedte, hogy könyvesszekrényéből azt a könyvet emeljem ki, amelyiket akarom.” A hadiárva gyermek a kaposvári reálgimnázium eminens tanulója lett. Tanárai buzdítására iratkozott be a Budapesti Református Teológiára. De hamarosan a nagykőrösi tanítóképzőben folytatta tanulmányait, majd pedig Pécsett, a jogi karon fejezte be. Hetven év természetesen csak úgy tekinthető át ilyen rövid terjedelemben, ha nagyon nagyokat ugrunk. A sok közül csak egy-egy szellemi kilométerkőre villantunk fényt, e jelzésekkel próbálva érzékeltetni az egészet. Kanyar József 1943-ban szerzett doktori diplomát a pécsi jogi karon. 1945. április 17- én újra Pécsre érkezik. Ott a Nemzeti Parasztpárt titkára — parasztszülők gyermeke —, s a Pécsi Szabad Szó szerkesztője. Gondoljuk meg: mindössze huszonkilenc éves volt akkor! Kicsit más idők jártak a tehetségekre. Több szabadegyetemi és parasztegyetemi rendezvényt tartottak akkor tájt Pécsett, Irodalmi esteket is szerveztek. Itt nem közhelyes:a ki6
