Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)

sére” misézni is kellett! Bozsóky szerint-117 innen vihette fel a török építőanyagként ,,a Katalin követ” a palánkvárhoz.

Takács Ince írja,318 hogy a középkori Següsdnek a nagy Szent Mihály plébániatemploma mellett, a ferenceseknek a Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett temploma és kolostora is állott. Rajtuk kívül létezett egy harmadik, a Szent Miklósról elnevezett templom is. 1742-ben ugyanis, amidőn a Felső- és Alsó-Segesd között fekvő szentkúton a püspöki hatóság kihallgatást tartott, az egyik tanú, Balog György felsőse- gesd'i 40 éves lakost azt vallja:319 „templomról nem tud, hanem [mintegy egy dűlő (dűlő) foldnyire volt régebben -a Templom, melyet Szt- Miklósnak neveztenek.”. Vagyis a mai Szűz Mária kegyhely mellett, attól egy dűlönyi távolságban lehetett ez a Szent Miklós egyház. (14. ábra)

Ezen kívül szerepel az is, hogy a török vár mellett vagy alatt (tehát a XVI—XVII. századi erődítmény), a Felső-Segesden, a mai templomtól É-ra lévő dombon lévő kis templomot és plébánia-lakot romjaiból 1724—1740 között „fölélesztették”.3211 Ez derül ki az 1736-i Conscriptio Ecclesiarum-ból, valamint az 1748-as Canonica Visitatióból.321 Ez az ún. ferences barátok rezidenciája és temploma melleti plébánia, az 1748-as Canonica jVisitatióban említett322 Szent Katalin, plébániaegyház. A Canonica így írja: A plébánia templom védőszentje (Titulus Patrocinii) ősidők óta Szent Katalin Szűz és Vértanú, nem tudni, hogy kinek az elhatározásából. A temető a templom körül van, ősidők óta használják. ^Feszülettel ellátott kerszt is van benne. Négy évvel később, 1752- ben is említik még ezt a plébániát.

Ez a Szent Katalin egyház — véleményünk szerint, legkésőbb 1687- —1770 között létezett az említett felső-segesdi részen. Ugyanis nehezen képzelhető el, hogy a működő török vár idejében (1570—1687), annak közvetlen közelében új katolikus templom, temetővel létesülhetett volna.323 (14. ábra)

Ekkor már a Szent Mihály plébániaegyház, a Szent Miklós templom, a Szent János és a Szent Anna kápolna, de a ferencesdk Boldogságos Szűz tiszteletére dedikált kolostora sem működött. Ezek építőanyagát valószínűleg a török kori vár építése, újjáépítése során használták fel. Ugyan Bozsóky Pál említi324 egy 1792-es adatot: „a dombtetőn összedűlt a Szent Mihály kápolna, de a hívek készek újra felépíteni téglából.”. A régészeti kutatások révén most már tudjuk, hogy valószínűleg ez a Szent (Mihály templom lehetett a törökkori vár alatti városban, az oppidumban (a korábbi civitasban létező) a mai Baracsi földön álló, főesperesi plébániaegyház. Ez romosán, kisebb formában, kápolnaként még túlélte a mai templom, a plébániaegyház, az egykori ferences kolostor környékén álló, 1770-ig használatban lévő Szent Katalin egyházat.

A korábbi középkori templom titulusok: Szent Mihály, Szent Miklós, Szent János és Anna, de a helyettük szereplő Szent Katalin is a XVIII. századra elenyészett. (14. ábra)

81