Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)
A titulusváltások így is jól nyomon követhetők! Az Árpád és középkori titulusok helyett, mintegy száz éves szünet után, a (XVII—XVIII. században keletkezett a Szent Katalin titulus, amely 1770 táján enyészett el. Az ekkor (1740—50-es években) épült ferences plébániaegyházat viszont már a Szent tLászló tiszteletére dedikálták. Az ősi Árpád-kori segesdi egyház, a ferences kolostor Boldogságos Szűz titulusát, a XVIII. század közepén az ún. .Szent kút közelében lévő, a régi Szent Miklós egyház .melletti „alsó thegyi” kápolna őrizte meg. Hiszen ez az 1744-es felszentelésekor a Fájdalmas Szűz titulust kapta. Valószínűleg azért is, mivel eredetileg is itt lehetett talán az Árpád-kori Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ferences kolostor.3-5 (14. ábra) Ezt a patrocinium, illetőleg „egyházváltást” magyarázza, hogy a török időiktől (1566—1570) Segesden jobbára a református lelkészek, illetőleg a híveik maradtak meg. A .vármegyei monográfia közlése szerint Kis Mihály segesdi jobbágy (102 éves) 1721 előtt a pesti comissió előtt azt vallotta:330 .„hallotta az öregektől és amióta emlékezik életének idejére (vagyis 1625 tájától) . . . Segesden más vallású papok nem voltak, csak reformátusok!”. A reformátusok korai megjelenését Segesden segítette még a budai pasa 1551-eb .intézkedése, amellyel lehetővé tette a protestáns prédikátorok Dunántúlon való „szabadon-járását”.327 A források szerint 1612 óta a segesdi reformátusoknak prédikátoruk is volt. Laskai Máté segesdi lelkész 1618-ban a szentlőrinci zsinaton is .megjelent. 1634-ben a .segesdi gyülekezet már anyaegyházként szerepel! 1657-ben Szőllősi János a lelkésze.328 Segesd 1657-es, Pápán kelt ref. zsinat jegyzőkönyvében a kiskomá- romi egyházmegye 31 anyaegyháza egyikéként szerepel. Viszont, 1717 táján ,már a — alsó-segesdi részen lévő — XVI—XVII. századi református egyház és parókia is 'elpusztult.329 Vagyis, ha a középkori Segesd egyházait a források alapján vizsgáljuk, alkkor a Szent (Mihály plébániaegyház, a Szent Miklós templom, a Szent János és a Szent Anna kápolnák, a Boldogságos Szűz .tiszteletére szentelt ferences kolostor, valamint a környéken hozzá tartozó településék egyházai alkották a XI—XVI. századi segesdi egyházszervezetet. Teháit, legalább négy-öt templóm létezhetett (l városban, illetőleg a közvetlen környékén. (14. ábra) Mai topográfiai elhelyezésük nem kis nehézséget jelent, mivel az 1748-as Canonica Visitatio is így ír330 az egyikről: „az alsó-segesdi temetőnél (amely a falun kívül ,D-re fékszik!), a régi templom helyén, melynek semmi nyoma sincs, köveit a török uralom alatt várak és falak építésére hordták el...”. Vagyis csupán az in loco veteris Ecclesie ... szerepelt. Végső soron a török uralom alatt (1566—1687 tájáig!) Alsó-Seges- den a reformátusok egyháza és parókiája biztosan működött. Míg a XVII. század második ffelétől (Végétől!) egészen 1770 tájáig Felső-Se- gesden a Szent Katalin plébániaegyház, illetőleg annak temetője szerepelt. 82
