Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)
kezébe, mivel a királyi udvari kamara 1552-ben öt százalékos kamatra átvette tőlük kölcsönbe. Segesd környékén az első igazi pusztulást az 1555-ös Tcjgun-féle török hadjárat .hozhatta. Az 1566-os „szigeti veszedelem” után viszont már teljesen megszűnt a segesdi ferences kolostor működése. A XVIII. századi ferences ik rónáik ás szerint112 „Amilk'or Sziget eleste után a törökök elfoglalták Segesdet, csak üres helyet találtak itt ... a testvéreket és a lakosokat futásra kénysaerítették ... Amikor pedig rájöttek arra, hogy kolostornak és templomnak (kő és tégla anyaga) védelmi állás kiépítésére is alkalmas, az előbb kezük által lerombolt épületeket újra felépítették úgy, hogy az új vár 'későbbi portyázó kalandozásaik fészkévé lehessen . .. Ezzel a 272 éves ferences jelenlétnek ideiglenesen vé- getvetették.”. Valószínűbb azonban az, hogy csupán Szigetvár eleste után néhány évvel, 1570 táján került véglegesen török kézbe Segesd! Ekkor az 1566-ban elpusztított ferences kolostor romjait használták fel, többek között a felsősegesdi várulk újjáépítéséhez, megerősítéséhez! Erről, valamint az Árpád- és középkori és az 1687—1703 táján újjáépített felső-segesdi kolostorról, annak pontosabb topográfiai helyzetéről inkább a régészeti fejezetben kívánnánk szólni.20 5. A segesdi kegyúri kápolnák és filiális egyházak Az előző fejezetben — a források alapján — meghatároztuk Segesd korai királyi alapítású főesperességi, illetőleg plébániaegyházát, a Szent Mihály templomot. Ez lehetett kezdetben a XI—XII. században a királyi udvar és a település, Segesd villa egyháza is. Sikerült azt is valószínűsítenünk, hogy a XIII—XV. századi exemptus plébánia, Segesd város temploma mellett a királynak, illetőleg a királynénak rezidenciális kápolnája lehetett. Vagyis, a védett curtishoz, curiához, esetleg várhoz a XIV. századtól biztosan külön ,magán!kápolnájuk tartozott. Ennek 'a forrásadata azonban sajnos hiányzik. Csupán az 1455-ben említett, Marczali János által különböző birtokkal (így Farkasfalva faluval) megadományozott Szent János kápolna jöhet 'számításba ilyen korábbi királyi, kegyúri kápolnaként. Bozsóky Pál ferences szerzetes-történész közli314 azt taz 1458-as forrást, ahol a ferenceseknek a Szent Anna kápolnában történő misézéséről tudunk. Ez a két kápolna a XV. században a Marczaliak, majd a Báthoriak kegyúri egyháza, talán temetkezőhelye lehetett. Ha ezekhez a kápolnákhoz, illetőleg inkább a Szent János kápolnához kötnénk a XIV. században meghalt királynéi tisztviselő, Gut- keled Miklós fia, Miklós pnester eltemetését,315 akkor közelebb kerülnénk a királyi, királynéi rezidenciális kápolna kérdésének megoldásához. (8., 14. ábra) Bozsóky Pál viszont Báthori Katalin síremlékét a — szerinte szent kút közelében lévő — ferences kolostor kápolnájához kapcsolja.316 Lehetséges esetleg, hogy ez lehetett — a ferences kolostorhoz tartozó —- Szent Anna kápolna, ahol a ferenceseknek a Marczaliak „megrendelé80
