Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)

zében — a XV. század elején részbirtokká esik szét. 1394-ben Segesdet Zámbótól — egy rövid időre — hatalmaskodással Prodaviczi Mikes bán, somogyi főispán szerezte meg. 1295-ben — Zámbó halála után — özvegye ... az oppidium seu districtum Segusd vocatum... a királynak és a királynénak visszaadja. A visszaszármazott birtokok között már nem szerepelt Lábod, amelyet 1395-ben a Prodaviczi Mikes bán szerzett meg. Valamint Atád, Szabás és Ötvös sem, amely a Batthyanyak ősénék, Kővágóőrsi Györgynek a kezébe ment át. Ezután a segesdi királynéi uradalom maradék birtoka — egy évre Losonci István özvegyéé.209

1401-ben pedig — az eddig zálogon kívüli — Feyr'kw vár cum opi- dis Kewresheg ac aliis villis, prediis, sessionibus et ceteris cunctis . .. opidum Kalmanchehy cum villis Chokna (Laad) utraque Labad ac ceteris cunctis villis et tenutis ad idem opidum spectantibus... a három Marcali testvér kezébe kerül. 1404-ben Zsigmond — a Scharfenéki Frigyes 8020 aranyforintért elzálogosított — Tátika várát Keszthely várossal együtt már a Marcaliaktól veszi vissza. (Mivel ^Scharfenéki Frigyes nekik adta zálogba tovább!) A király helyette .ugyanezen összegért Segösdöt és tartozékait adta nékik. Tizenhárom év múltán, 1417-ben Marcali II. Miklós véglegesen megkapja — az akkorra jócskán összezsugorodott — segesdi uradalmat: Segesdet, Gesztenyét, Bolhást, Barcsot, Belcsöt és Aranyost (vámokkal és révekkel).310

Az 1427-es felsorolás >már Udvarnok, Gesztenye, Bolhás, Aranyos, Barcs, Beleső és valamelyik Kér részeit említi Segösd felével.211

1455-ben Segesd város tartozékai még tovább fogytak. A város részei közül ajándékozza el Marcali János Far'kasfalvát.212

1476—1490—94 között a Marcaliakkal rokonságba kerülő, velük örökösödési szerződést kötő Báthori család már — a Babócsa váruradalomhoz tartozó — teljesen átszervezett segesdi részuradalmat kapja örökül.213 IV.

IV. SEGESD EGYHÁZI SZERVEZETEI (XI—XVII. SZÁZAD)

1. A segesdi főesperesség (XI—XVI. század)

Több kutató úgy vélte, hogy a comitatus Segusdiensis területével megegyező volt a veszprémi püspökség segesdi kerüláte.21'* Ez a felfogás azonban téves! A főesperesség a Balatontól a Dráváig terjedt. Legészakibb plébániája Balatonberény, a legdélibb Babócsa és a legnyugatibb Murakeresztúr volt, vagyis Zala megyébe is átnyúlt. Keleten a szenyéri víz, a Rinya és a Csdkonyi víz, Ny-on a Kanizsa és a Határárok egyes részei képezték határait. Délen a Dráva, egy kis részének kivételével, mert Lankóczpuszta vidékén a zágrábi egyházmegye átnyúlt a Dráván. Vagyis az 1332—37. közötti pápai tizedjegyzékben felsorolt 72 plébánia gyakorlatilag Somogy megye JNÍy-i felére esett. S ha a nemrégen megszűnt járási beosztást vesszük alapul, akkor a marcali,

62