Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
IV. Segesd egyházi szervezetei (XI-XVII. század)
a nagyatádi, valamint á csurgói járás és Zala megyéből néhány helység tartozott hozzá.215 Kialakulását tekintve a korai, a XI. század eleji létrejöttével kell számolnunk. Régészeti kutatásunk előtt Györffy György feltette azt a kérdést,216 „hogy a vár nélkül feltűnő esperességi központok, mint Somogybán Segesd ... a Géza fejedelemsége alatt létesített várak hálózatához sorolható'k-e?” Azóta, 1981-től folyik Segesd régészeti kutatása és a mai plébániaegyháztól É-ra megtaláltuk az Árpád-kori földvár maradványait is. Segesd, de a többi veszprémségi püspökséghez tartozó főesperes- ségi székhely; Pápa, Visegrád, Fehérvár, Veszprém, Pest, Somogyvár is mind királyi birtokokon létesültek. A XI—XII. szájadban még Segesden székelt a főesperes, aki a püspökétől reáruházott felügyeleti jogköre mellett, mint „manus episcopi” irányította, ellenőrizte a kerületéből befolyó egyházi tizedszolgálta- tást is. A XII. század végén a főesperesek elhagyták a plébániáikat, s annak a káptalannak a, székhelyére költöztek, amelynek hivatalból tagjai. A segesdi főesperes, mivel a veszprémi káptalan tagja, Vészprém városába ikerült. A továbbiakban élvezte ugyan gazdag plébániája összes jövedelmét, de a segesdi templomban esak helyettese végezte a szertartásokat káplánjaival. A főesperes csupán a kánoni visitációk és a búcsúk alkalmával jelent meg egykori központjában. ? A XII. századtól tehát a főesperesi székhelyek elveszítik igazgatási jelentőségüket. Neveik inkább csak a körzetek megjelölésére szolgálnak. Ez időtől kezdve a segesdi főesperes is Veszprémben székel. Részben a segesdi főesperességi plébánia jövedelméből, valamint a püspöki tized- és birtokjövedelemből részesül. A segesdi főesperesre vonatkozó, általunk ismert első adat 1277-ben éppen Simon mester segesdi főéspe- res veszprémi curiajáról tudósít.217 Utána 1311-ben Gentilis bíborosnak, a magyarországi pápai legátusnak, a veszprémi egyházmegye esperesei ellen kibocsátott idéző levelében szerepel Miklós segesdi főesperes. Még tizenhat év múltával, 1327-ben is ez a Miklós a főesperes. Ö emelt két évvel azelőtt panaszt a zalai apát és konventje ellen a Kolon, Magarad iés Strulch elfoglalt tizedei miatt.213 Nézzük a segesdi főesperesség plébániáinak pápai tizedeit az 1333— 1335. évből.219 Solutio Secundi anni de arch'idyacoriatu Segudiensi (1333—1335). Dominicus de Mezcökezen s . LXVI. parvas Georgius de Babolcha s. L. parvos Petrus de Atak s. XXV. parvos Egidius de Longoch s. XL. parvos Sumpma facit IIII. marcas minus VI. grossis ad eampotom Budensem. Jacobus de Saka s. XLV. parvos Petrus de Ivan Nepe s. XXV. parvos 63
