Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
II. A segesdi királynéi ispánság a források alapján
A Somogyvár és Segesd mellett lévő Kovácsi, Csatár, (Vértes) jelzi tehát, a legfontosabb XI. századi iparosfalvaknak a megye, az uradalmi központok közelében (köré) történő céltudatos telepítését. Somogybán ez csak részben íkapcsolható a szolgálónépek intézményének berendezéséhez. Mivel Somogy határvármegye központjainak, a levert Koppány népét fékentartó katonai telepítéseknek az ispán fegyvereseinek további fokozott vas- és fegyverigénye is volt.47 11. A SEGESDI KIRÁLYNÉI ISPÁNSÁG A FORRÁSOK ALAPJÁN 1. A segesdi királyi, királynéi ispánsági központ A segesdi királyi, királynéi ispánság szervezetével kapcsolatban eddig a legkülönbözőbb, többnyire egymásnak is ellentmondó véleményék születtek. Ha időrendi sorrendben tárgyaljuk őket, akkor Pesty Frigyes'18 véleménye szerepel az élen: ,,.. . erről szólni sem akarunk, hogy .. . Segö'sd . . . sem a várispándk, sem a vármegyék közé nem sorolható”. Ortvay Tivadar szerint49 „Segösd .megye azonban mem any- nyira politikai megye, a közönséges értelemben vett vármegye, mintsem inkább a magyar királynék fenntartására rendelt vidék volt. Az ebből folyt jövedelem fedezte á királyné udvartartásának költségeit, úgy, mint a Csepel-sziget, az erdélyi Beszterce, Pilis, Pozsega megye, s egy időn át a Szepesség jövedelmei tették.” 1894-ben Csán'ki Dezsőofl ezt írja: ,,e város (Segesd) kerületével (comitatus, districtus) együtt, mint a királynék ellátására rendelt birtok vált ki Somogy megyéből (1295, 1327, 1382), s a királynéktól rendelt ispán (és ennek tisztjei) hatósága alatt állt”. Majdnem ugyanezt állítja 1959-ben Jankovich Miklós.51 Szerinte „a Somogy megyei Segesd a középikorban a királyné ellátására rendelt birtok . . . Aranyos, mint Segesd tartozéka, szintén királynéi birtok”. Segesd ferences kolostorának történetét összefoglaló rendi történész, Takács Ince 'szerint52 „a magyar királyné birtokát képező Balaton melletti, Közép- és Nyugat-Somogy megyére terjedő hatalmas területnek, amelyet „comitatus Segusdiensis”-nek is írtak és amelyet a királyné comes curíalisa kormányzott — Segesd a főhelye. Körülbelül ez a terület alkotja Veszprém egyházmegyében a segesdi főesperességet... A segésdi kerület a vármegyék első alkulása idején már bizonyos önállósággal rendelkezett, éspedig éppen Somogy megyétől, melynek külön főesperessége volt. A körülményeik nem kedveztek e területnek, hogy valóságos vármegyévé fejlődjék.” Ezzel szemben 1967-ben Kanyar József ezt írja:53 ,,a középkori Somogyról még feljegyezzük, hogy területén két megye terült el: a királyné tulajdonában lévő Segösd megye és a várispánsághoz tartozó Somogy megye ... A civitas Seggüsdiensis már a vármegyék első alakulása idején a királynéi udvarnokok és udvari cselédek birtokaival volt tele, s mint ilyen közigazgatásilag független volt — fontos szerepénél fogva — a somogyi várispánságtól.” Vagyis, a segesdi ikerülette.1 szemben Kanyar 26
