Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
I. Honfoglalás, állam- és egyházszervezés kora
Az első királyi udvarhelyek, a curtisok, az Udvarnak, az Udvarhely helységnévben, így a Segesd mellett lévő Udvarnak, valamint a tőle délre megtalálható Udvarhely (Somogy) nevében is megőrződtek. A különböző udvarnokhoz, illetőleg az udvarházakhoz, valamint a várispán- sághoz tartozó szolgálónépek falvairól is tudunk. (8. ábra) A segesdi királyi, királynéi uradalom udvarhelyéhez tartozott például: Udvarnok (Udvarhely), Ötvös, Aranyos, Csatár (tó), Kovácsi, Halász, Molnári, s talán a Bárdudvarnok vagy a közelében levő szennai királyi udvarház köré szervezett Taszár, Tárkány, Szűcs, Fonó és Márcadó helynevekkel jelzett szolgáltató települések. Nem kizárt azonban az sem, hogy a felsoroltakból több az aranyosi, a bélavári, a (Somogy) udvarhelyi, zákányi, csurgói királyi, királynéi udvarházak szervezetéhez sorolható/'3 (5. ábra) Segesd környékén — Somogyvárhoz hasonlóan — a nagyobb számmal vasművességgel kapcsolatos szolgáltatófalvak (Kovács = Vasas-Ve- rő, Csatár [tó] = Csitár = Vértes, Kaposvár táján a Tárkány) figyelhetők meg). A megyében folyó korai vasolvasztást bizonyítja a Somogy vár közelében lévő Vasas, illetőleg Vasad helynév, valamint a több helyen, mint Zamárdiban, Kaposváron és talán Somogyjádon, Scmogyfajszon, Gyümölcsényben nyomokban meglévő vasolvasztótelepek/'"' Az ugyancsak országszerte megtalálható kovácsok, így Somogyvár. Segesd esetében is előbb a vezér, a fejedelem és később inkább a várjobbágyok számára dolgoztak. A királyi, királynéi udvartartás számára készített árukat (Rinya) Kovácsi és Csatár (tó) = Vértes lakói, valamint a finomabb ötvös tárgyakat előállító Ötvös (Ötvöskónyi) falu szolgálónépei. A kiolvasztott vas feldolgozása ugyanakkor már nem volt szorosan helyhezkötve, ezért a kovácsokat szükséglet szerint át is telepítették. Györffy György szerint"''' a Kovács és a Kovácsi települések István király állam- és megyeszervezésdkor — az ország legtöbb ispáni váránál — a vár, de szerintünk a királyi udvarházak és más központok ellátására is gyakran létesültek. Mit jelölt a Segesdtől, illetőleg Nagyatádtól délnyugatra lévő Csatár (tó), Vértes helynév? Mindenképpen elsősorban a vért, a pajzskészítő mesterek helységét mutatta, és jelezte egyben azt a réteget is, akinek a számára ez a fegyverzet készült/'6 Tudjuk, hogy a korai időben ,a pajzs a lándzsával felszerelteknek, a főembereknek, illetőleg a nehézfegyverzetű, egyeneskardot használó fejedelmi sereg harcosainak, a német lovagoknak volt nélkülözhetetlen védőfegyverzete. így Somogyvár és Segesd környékén a Vértes település létrehozása a német és a páncélos magyar lovagokból álló korai királyi testőrség és a fejedelmi sereg kiépítésének idején, illetőleg azok somogyi megszállásának idején, vagyis István korára tehető. S ezek a vértesek, illetőleg csatárok használták föl a vasasok termelte vascipót PS a kovácsok által készített vastárgyakat is, 25
