Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
I. Honfoglalás, állam- és egyházszervezés kora
birtokló — bizánci kereszténységű Bulcsú köréhez sorolható. S ezek szerint igen valószínű, hogy Bulcsú somogyi uradalmi területe — Zalához, Veszprémhez hasonlóan ■— a bizánci érdekszférába tartozhatott. S valószínűleg csupán Bulcsú 955-ben bekövetkezett halála után szerezhették meg somogyi területét az Árpádok, mégpedig a Tarhos ág. A Tarhos— Tormás ág leszármazol között szerepel Koppány (vezér), aki a X. század második felében kapta meg a karchas területét. A baranyai, a tolnai, a zalai terület, a másik, ,a Taksony ágából származó Géza—(Vajk) István kezében lehetett, 997-ben bizonyosan. Ezek szerint a 955 után 'megerősödő két Árpád-házi ág; a Tarhos és Taksony ága között folyik a harc a fejedelemségért, illetőleg a keresztény királyság orientációja, vagyis a bizánci, illetőleg a nyugati vallás támogatása.21 Miért fontos ez Segesd esetében? A segesdi kerületben — Nagyatád Szent György patriciniuma mellett — Szabás, Kozma és Damján egyháza szerepel. Görgeteg, Kozma és Damján titulusú egyháza viszont Homdkszentgyörgy északnyugati szomszéda. Ugyancsak Szent György egyháza van Tótszentgyörgynek, valamint a Besenyeaszó településnek és a környékén van Merenye, és távolabb Babócsa, a Szent Miklós titulusú egyházaival.22 A magyarországi történet- és régészettudomóny ezeknek a bizáncinak is tartható patrociniumokból, titulusokból (Szent Demeter, Szent Kozma és Damján, Szent Miklós, Szent György, Szent János, Szent Mihály, Szűz Mária ...) vezeti le a bizánci korai, X—XI. századi térítés nyomait.2:i Vagyis, a Segesden és a környékén lévő titulusok (Szent György, Szent Miklós, Szent Kozma és Damján) egy ilyen, akár az államalapítást megelőző térítés emlékei lennénék? Nagyon fontos, hogy két helyen (Rinyabesenyő, Besenyőaszó) az idegen, a török eredetű besenyők települése mellett vannak a bizánci patrociniumok. Már tíz évvel ezelőtt felvetettük,2/‘ hogy Somogybán általában a Szent György helynevek és patrociniumok, valamint a bizánci névadá- sú helyek, egyházak környékén besenyő és berény népelemeket találunk. Tehát, a besenyő és a velük rokon berény, valószínűleg katonai népességek kultusza, itt Szent György tiszteletéhez kapcsolódott. A besenyők, a berények idekerülése pedig a Szent István által végrehajtott állam- szervezéshez (988 — XI. század eleje) köthető. Ezt az istváni államszervezést erősíti a Segesdtől délebbre levő falu, (Rinya-Szent'király, valamint Nagybajom, illetőleg Mezőcsokonya határában levő elpusztult Szentkirály települések, ahova a források szerint ,,a szentkirály népei” települtek. S az így kialakított, a királyhoz tartozó dél-somogyi uradalom — a patrociniumok alapján — megközelítőleg Nagyatádon keresztül, Segesd vonalában terült el.25 3. Az államszervezés emlékei Amennyiben ezeket a fontos patrociniumokat megvizsgáljuk, akkor (Rinya-) Szentkirálytól északra megtaláljuk — a mai Szentmihálypuszta helyén álló falu — Szent Mihály titulusú .egyházát is. A nagyatád— 18
