Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
I. Honfoglalás, állam- és egyházszervezés kora
pusztaszentegyházi dűlőben lévő elpusztult templomot is * Szent Mihály titulusának tartják. Ugyanakor a segesdi főesperességi királynéi, váris- pánsági központ, Segesd egyik plébániatemplomát is ugyancsak a harcos szent, Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. A veszprémi püspökséghez tartozó segesdi Szent Mihály és Szűz Mária (Boldogségos Szűz) egyházak patrociniuma további fontos következtetéseket adnak. Veszprémben a püspök (egyben a királyné) egyházát is a Szent Mihály tiszteletére, míg a székesegyház altemplomát ugyancsak a Boldogságos Szűz emlékére dedikálták. Mindkét titulust megtaláljuk Sopron, Szabolcs várispánságának templomainak esetében. S ilyen liturgiái egyháztörténeti összefüggésben szerepelnek •— a X—XI. századtól ■— többnyire a fontosabb székhelyek, vagy birtokukban levő települések (Szentmihálypuszta, Nagyatád-Pusztaszentegyháza-Szetmi- hályegyház) templomainak patrociniumaként.2fi Tehát, ebben az esetben a veszprémi királyi, királynéi udvarház és püspöki központ Szent Mihály és Boldogságos Szűz titulusának közvetlen hatása figyelhető meg a segesdi királynéi központ Szent Mihály, Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyházak alapításánál. A segesdi főesperességi székhely — az okleveles adatok szerint — a középkor folyamán is a veszprémi püspökséghez tartozott. S a királynét jog szerint külön koronázó veszprémi püspök, egyben segesdi királynéi kancellár, gyóntató, illetőleg közvetlen bizalmas volt.2' Veszprémben őrizték a királyné, így például Gizella koronáját, amelyet 1222-ben II. András adott el, hogy a keresztes hadjáratához szükséges anyagi fedezetét előteremthesse. 1438-as adat szerint ,a veszprémi püspök nem a szentkoronát, hanem az ún. magán jellegű házi koronát tette a királyné fejére. A koronázás nemcsak a király feleségét, hanem megkoronázott családtagjának (fiának) hitvesét is megillette. A koronázás szabálya alól azok az anyakirálynék, így a XIII. század végén Thomasina képeztek kivételt, akik csupán a koronához jutott fiúik ,— adott esetben III. András király — révén váltak anyakirálynévá. Arról is tudunk, hogy rendkívüli esetekben a veszprémi püspök is koronázott királyt, így a Mária királyné férjeként szereplő Zsigmondot.28 Viszont még az is kiderült, hogy csupán azokban a püspöki vagy királyi központokban alapítottak a Boldogságos Szűz Mária, Szent Mihály, Szent György... tiszteletére (egyházakat, ahol már előzőleg a bizánci hatás erős volt, vagy ott hasonló titulusé templomok már korábban is álltak. Végső soron ennek a hatásnak a továbbgyűrűződésével kell számolnunk Segesd és környékének Szent Mihály, Szent György és más bizánci titulusé egyházainak esetében is. S így egyben tanúi lehettünk a királyi, királynéi központi birtokszervezeték, magánuradalmak kialakulásának, megszerveződésének. Hiszen Segesd és Nagyatád környéke — So- mogyvárral ellentétben — a király által megszervezett királyi magánuradalom része lehetett. Somogyvár, Koppány régi székhelye viszont várispánság központjává, magjává vált.2’ 19
