Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
Összefoglalás Segesd megye és város középkori művelődéstörténetéről
Gesztenye, valamint a mai is létező két Lábod, Atád, Ötvös, Szabás. Bolhás és Szob birtok. Ide tartoznak a mai Veszprém megyébe (az egykori Zalába!) eső híres Kálvölgyi királynéi boradó települések is, élén a mai Kővágő- őrssel! (5—7. ábra) Árpád-házi királyaink ezeket a tatárjárás következtében meggyengült és megritkult — Segesd'hez tartozó településeket, új (részben távoli földről!) Nyugat-Európ,a országaiból érkező ún. hospes (vendég) lakossággal népesítették be és fontos, a városjogokat elősegítő jogokat, kiváltságokat adtak nekik. (6. ábra) Segesden a hercegi, királyi és királynéi udvarhely (curtis) egykori biztos meglétéről a királyok, a királynék és a hercegek gyakori „ott- tartózkodásából”, oklevélkiadásaiból is következtethetünk. Itt — a földvárral megerősített helyen — működött a XI—XIII. században a király, a királyné magángazdasága, az ún. prédiális szervezete. Ennek a központjában állhatott a földesúr, a király, illetőleg a királyné udvarhelye és háza (curtis, — .curia) körülvéve a gazdasági épületekkel, kerttel, illetőleg a szolgák házaival. (7—8. ábra) Bizonyíték erre a magyar .történelem egyik nagy, tragikus sorsfordulójaként 1241-ben szereplő — muhi csata, amelyről Rogerius korabeli, .hiteles krónikája ezt írja: . a vesztett csata után . .. Kálmán herceg pedig a sereg egy másik oldalán eredt útnak, és éjjel-napp.al váltott lovakon, megeresztett gyeplővel sietett a már említett Pest felé, a dunai révhez, nem is az országúton, amelyen a magyar nemzet bukdácsolt, hanem úttalan utakon... az üldözők megérkezésétől félve, ugyanis azonnal átkelt (Pestnél!) egyedül, és Somogyba futott egy bizonyos helységig, amelynek Segesd a neve ...” (4. ábra) Maga IV. Béla király is — híveivel együtt — a biztonságosabbnak, a felvonulási (hadiútba) eső Segesdet gyülekezési állomásnak használta. Legalábbis addig, amíg a királyt üldöző tatár sereg a Dél-Dunán- túl felé nem vette az útját! A tatárjárás után IV. Béla udvartartásával együtt 1242-ben, 1244-ben, illetőleg 1255-ben és 1260-ban, valamint 1263- ban és 1268—70-es években is Segesden időzött. Nagyon jellemző, az az eset, amikor 1267—68-ban IV. Béla király Óbudáról a Csepel szigeten át Somogyba vonult, és a segesdi uradalomhoz tartozó, Barcs mellett lévő Aranyoson töltötte a telet. Vagyis Aranyas, éppúgy mint Ko- már vagy másképpen Kiskomárom, vagy Galambok és Csurgó, vagy Zákány, az ottlévő királyi udvarházakkal (Álba curia-kal) gyakori téli tartózkodási helye lehetett IV. Bélának. Valamint a többi Árpád-házi, illetőleg Anj ou-házbel.i királyaink is gyakran ott tartózkodtak. Segesd is a XIII. század második felétől elsősorban a királynék állandó udvartartási székhelye. Közismert az 1289-ből való adat, „amikor IV. László király kibékült nejével, sőt intézkedett, hogy a királyné elidegenített birtokait Somogybán és Tolnában is visszakaphassa! A kibékülés után a királyné Somogyba, alkalmasint Segesdre jött, ahol az év egy részét töltötte”. Ilyen okleveles adatokat ismerünk III. Endre király anyjával, 159
