Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
kú díszek inkább a diósgyőri vár .korábbi anyagához .kapcsolódnak. Ez egyben -feltételezi, hogy a budai anyagnak is lehet korábbi, XIV. századi hétege. A segesdi és a kötéséi ugyancsak fejlett technikával készült tálkák belső, háromszög alakú pecsátélésének a motívuma a szombathelyi egyik pohár mintájával rokon. Mázas változatai a budai kápolna melletti udvar rétegéből kerültek elő. Általában megoldásuk rokon a budai fazekasság által a XV. század második felében készült, fehér és sárga mázú példányokéval.583 A segesdi mázatlan., pohár és serlegtalp csillagmotívuma, valamint a sárgamázas változatának csillagmotívuma — az eddig ismert rpagyarországi pecsételt anyagban — általában megtalálható. (17. kép) Megvan általában a rangosabbnak mondható települések, így Somogybán a mezőváros,ok előkerült anyagában. Segesden pedig ez a pecsételt anyag a .gótikus kerámia és a gótikus egyház közelében került a felszínre! Mint ahogyan a gótikus kúria mellett, attól nyugatabbra találtuk meg, (egy összefüggő szemétgödörben!) a segesdi ún. grafitos osztrák kerámiaanyagunkat. A nagyméretű (26x14x6 cm), feltehetően gabonatároló grafitos, szürke edénytöredék kihajló, gömbölyített peremén pecsételt dísz, bélyeg található. A jellegzetes bécsi keresztes, vo- násos mesterjegy látható rajta.:,8/‘ A perem alatt vájat, míg alatta körbefutó borda is megfigyelhető. A hozzátartozó töredékekből — tőle valamivel távolabb is — még előkerült néhány darab! A környékétől pedig szétszórva több, kisebb darabhoz tartozó osztrák kerámia jutott a napvilágra. A segesdi ausztriai kerámialeletek értelmezését a Szántód—Kápolna faluhelyen, (a Kápolna északi oldalán) előkerült szürke színű, kifelé hajló, gömbölyített peremtöredék segíti. A peremből induló füllel, és a nyakon bemélyedéssel rendelkező darabon, a peremen egy bevágott L betű és egy vízszintes vagy ferdén elhelyezkedő vonás látszik. A Ba- laton-parton pedig ismeretlen kerámiatípus másik darabját a Nagycse- pely—Kiskút elpusztult faluhelyéről ismerjük. A jobban grafitozott kerámia gallérperemében egy pajzsban kereszt, illetőleg felette kis vágás látszik. A tőle délre lévő Karád—Fehéregyháza elpusztult faluhelyén jutott napvilágra a harmadik, az előbbieknél nagyobb, erősen grafitos osiztrák kerámia, amelynek kis peremtöredékén nem látszik a bélyegminta. A segesdi és a nagycsepely—kiskúti grafitos fazék gabonatároló edény peremtöredéke megegyezik a bécsi fazekas-műhely Budán összegyűjtött jegyeivel. A szántódi eddigi ismeretlen pecs'ételés — az L minta alapján Linz fazekasműhelyére utal. Ez utóbbinak Somogyból eddig Som, oigy várról ismert típusíj egye is a kereszt, felső szárai közt, illetőleg felette vágásvonallal. A Somogyvárra is szállító fazekasműhely eddigi leletei Esztergomban, Pomázon, Győrben és Detrekőváron kerültek elő. A típus vonásai Budán is megvannak. Pusztán technikai kérdés, hogy a szántódi darabnál bevágták, a segesdinél és a nagycsepelyinél pedig bepedsetelték a bélyeget. Ez csak 146
