Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről

kívül négy ágmintával kereteit pecsételt dísz húzódik végig! A máso­dikon, egy kis tálka pereimtöredéikén p, külső szélen ferdén bevágott dísz, míg alatta, ellentétesen fordított, háromszög alakú, bepecsételt, fenyőhöz hasonló díszek látszanak. Rendkívül érdekes az a szürke szí­nű táltöredék, amelynek belső oldalán több sávban sűrűn pecsétdíiszí- tések húzódnak. Kezdődik az egész a peremen két egymással párhuza­mosan futó körminta között lécszerű kettős kereszt motívumsorral, alatta (körben keresztminifák húzódnak, lejjebb ék alakú levélminták­kal. Ez ,a motívuimsor újra megismétlődik és a kereszfrnintasorral zá­rul, míg a talptöredéken újabb keresztmintlásor indul körbe. Ugyan­csak több sorban futó, kombinált díszítés található egy pirosas színű, mázatlan töredéken, ahol a rádlizott díszítés alatt benyomott borda­dísz figyelhető meg. Míg a mázatlan serleg vagy pohár csillagdísze je­lentkezik egy sárgás mázú edényfül külfeő oldalán! Ezek a szép seges- di peclsételt kerámiák .a, jellegzetes XIV—XV. századi somogyi, illető­leg magyarországi anyaggal mutatnak rokonságot. Maga a segesdi anyag a XIV—XV. századi dél-balatoni falvak anyagával tart rokon­ságot. Az utóbbinál ugyan a perem-, a nyak-, az oldal-, az alj-, és a fül­töredékeken a bekarcolt hullám- és vonaldísz mellett a bepecsételt hernyódísz, valamint ,az ÍL betűre, az X-re és a római I-re emlékeztető LXI minta és cikkcakkos bevágású minta látható. Különösen (szépek, ás értékesek a zamárdi-pusztai dűlő poharai és serlegei. A talpakon lévő bevágásnyomok és a gyorsan forgó korong jól láth,aitó nyomai.már a vásárló lakosságra, illetőleg azok gazdag településére utalnak. A köt- cse-póoai kis méretű, fehér, kaolinos, bordázott díszű pohár mellett gyakori típus a szürke, fekete kereszt alakú fenékbélyeggel ellátott /talpas pohár, valamint a pirosas iszínű, jól korongolt, (bordázott díszű bögre. (17. kép) A változatos díszű és formájú poharak, seriegek sorából kiemelke­dik a kötdse—pócai barnásfehér (anyagú, nagyméretű, talpas edény, amelynek díszes talpát oldalt eredetileg levélszerű dísszel látták el még ,a XIV—XV. században. Ezzel .hozható rokonságba a vsegesdi : serleg vagy pohár pecsételt motívuma is!381 A .megyében előkerült anyag­bői még jelentős a zamárdi-pusztai dűlő két darabja, ahol többek kö­zött a pecsételt fogazott .minta, a perem külső szélén ferdén, pecsételt hernyóminta, a belső ,s2élén pedig, ellentétes irányú, de ugyancsak fer­de, szélesebb, alig benyomott, pecsétminta dísze fut végig. Ez a foga­zott minta szerepel a nagycsepely—kiskúti, dűlő balatonszabadi—pusz- tatoronyi anyagban is! Egyedülállóan fontos a kötcse—pócai települé­sen 1974-ben előkerült — a segesdihez (hasonló :— /szürke színű, tagolt tányér vagy serleg töredéke. Ennek .a belsejét is körben és egymás alatt is több sorban háromszög álakú, fogazott mintasor díszíti. Ha ezeket a pecsételt díszű kerámiákat vizsgáljuk, akkor a ma­gyarországi anyagban Budáról a XV. század második felében, a (XIV. század második felében, valamint /a Dunántúlról, főképpen a XV. szá­zadból elszórtan ismert néhány hasonló példány.582 A segesdi és a zamárdi pedsótelt, hernyó- és a fenyőalakú, é'kal.a­145

Next

/
Thumbnails
Contents