Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről

dem .. E szerint a „város fejezetben” általunk azonosított felső-se- gesdi várdombon állt a vár! Ez megegyezik a Segesdvárként szereplő későbbi említésekkel is! (14. ábra)

Ugyancsak szerepel, hogy in eodem castro certi murati destructi parietes, fossatum et antiqua moenia; penes quod castrum iacet certum oppidum. . . habet ecclesiam cum parietibus, non pridem desolatam .. ,5/|7 Vagyis, ebben a várban léteznek bizonyos lerombolt kőfalak, árok (sánc) és régi kőfal (építmény) ... A városra vonatkozó legfontosabb topográfiai adat is megvan! Miszerint a vár mellett vagyon bizonyos oppidum, mezőváros, amilyn\ek fallal kerített egyháza van, amelyet nem régen hagytak el! (14—18. ábra)

Ha ez utóbbi mondatot alaposan megvizsgáljuk és összevetjük a felső-'segesdi négy egyház helyével, akkor világosan kiderül, hogy csakis a vár alatti területről, az attól Ny-ra lévő Perczel—Iskola utcai dombról lehet szó, vagyis a templomok topográfiai, régészeti azonosítása alapján a Szent Mihály egyház, dombon lévő romjairól eshet szó! Vagyis, a városhoz közvetlenül hozzátartozó, alatta elterülő középkori eredetű oppidumról, civitasról, illetőleg templomról kaphattunk információt! Ugyanakkor, ez a városi, fallal kerített egyház 1690 tájáig működött is! Végső soron ez a vár alatt elhelyezkedő oppidum, az elhagyott egyházzal semmiképen sem tehető Alsó-Segesdre, de egyáltalán nem azonosítható az ,1693—96-ban említett Segesdvárral sem! Tehát ez az 1690-es forrás biztosan azonosítja az Árpád- és a középkori ,Se- gesdvárat és az alatta, illetőleg tőle ,Ny-ra, az ún. ,Vára,Íján fekvő középkori oppidum, mezőváros tqpográfiai helyét! Ügy tűnik, hogy a török idők után ezt az oppidumolt ,— a templommal együtt — lakói már elhagyták! Ennék az elhagyott mezővárosnak az elnevezése került át a tőle távolabb fekvő, de ugyancsak középkorban is létező, városias településként működő albó-segesdi településekre. Az 1690-es évektől felcserélték Segesdvárat Alsó-Segesddel is! (Mivel így is hívják ez utóbbit is! Holott ott semmilyen vár nem állt!) Mindezt erősíti a Segesd- vár-nál szereplő megnevezés is: habet ecclesiam, maternam, lapideam. Vagyis, hogy kőből való anyaegyházzal redelkezik, illetőleg parochia possessionis Segesdvár habet filialem possessionem Alsó-Segesdvár . . . Tehát, szerintünk ez az anyaegyház rendelkezett Alsó-Segésdváron filiá-val !548

A fenti források alapján világosan rekonstruálható — az egyházak alapján — Segesd település, illetőleg városképe! Felső-Segesden (a XVIII. századi Segesdváron) állt az Árpád- és középkori vár, benne egy rezid'enciális kápolnával (Szent Anna vagy Szent János?). A vártól D-re pár száz méterre, a mai Bozsóki (egykori Parragi—Csöröncsics földön egy ismeretlen titulusú Árpád- és középkori templom, temető létezett! Ugyanakkor közvetlen a vár mellé települt 1687 után és megközelítőleg ott is működött 1770-ig a Szent Katalin plébániaegyház és annak temetője! (14. ábra)

Az említett Vártól Ny-ra, a másik alacsonyabb dombon volt az Árpád-kori civitas, majd a középkori oppidum! Az 1690-es forrás a

127