Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)

VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről

„fallal kerített egyházát'*, szerintünk a Szénit Mihály tiszteletére szen­telt plébániaegyházát is feltünteti! A .középkori Segesdvár, illetőleg a mellette lévő oppidumtól DNy- ra létezhetett az ún. .Szénit Miklós tiszteletére szentelt egyház, temető­vel, illetőleg a hozzá tartozó település (Alsó-Segesd?). Ettől még délebb­re lokalizáltunk „egy ún. nagy egyházat”, talán a ferencesek Árpád­kori kolostorának a helyét. (14. ábra) A mai Felső-Segesd, az egykori Segesdvár a törökkor után telepü- lésszerkezetileg jelentősen megváltozott, mivel eltűnt a Váralja telepü­lésen 1690 tA]áig meglévő mezőváros! A katolikus horvát—magyar la­kosság a vár környékére, illetőleg a mezőváros köré települt! A török idők alatt is meglévő Alsó-Segesd magyar, reformált .lakossága nyerte el a Segesdváros elnevezést. (A vár 1750-es évektől való elbontása után Felső-Segesd, illetőleg Alsó-Segesd elnevezés maradt meg egészen a mai napig!) b) A segesdi civiU^s ás oppidum régészeti kutatása™ Mi maradt meg Segesd ezen jelentős történeti, régészeti emlékéből? Mit sikerült a különböző, de elsősorban régészeti módszerekkel folyta­tott kutatásaink segítségével megmenteni és a felszínre hozni? (15—18. ábra) Munkánkról röviden annyit, hogy a közel másfél évtizeddel ezelőtt elkezdett helyszíneléseink, forrásfeltárásaink tették egyáltalán lehetővé a Segesden való jelentősebb régészeti kutatásaink elvégzését! Viszont már csak menet közben derült ki az, hogy Segesd, mint ásatási terület igen .nehéz! ,A különböző korokban, Segesden bekövet­kező átalakulások, pusztulások, szinte több helyen is. v,eltörölték” a ré­gészeti jelenségekét! A községi tanács és a levéltár segítségével az elmúlt évben megjelentetett ’kismonográfiámban’'0 megírtam azt is, hogy csupán az 1566—1687 közötti, majd azt azt követő és 1755-ig ter­jedő időszakban, összesen nyolc nagyobb segésdi égésről, pusztulásról tudunk! Vagyis, több olyan periódusról, amikor a romokat szinte tel­jesen elegyengették és fölöttük kezdődött meg az új élet! Vajon hány pusztulás előzte meg ezeket 1526 előtt? Ezek számát, és mértékét — a jelenkoriakhoz hasonlóan — alig sejthetjük! A különböző terepbejárások, topográfiai, ún. szondázó adatok mégis lehetővé tették, hogy 1981-ben — a mai rk. templom mellett — a Vár­hegyen feltárásokat kezdjünk! Szerencsénkre rögtön az ásatásunk ele­jén megtaláltuk az Árpád-kori vár sáncárkait. Ennek alapján 1984-ben — geodéziai felmérések segítségével — pontosan kiszerkeszthettük a korai földvár területét. (Bonyolította a vár helyzetét, hogy föléje épült az a nagyobb méretű törökkori palánkvár is, amely a XVIII. század kö­zepe táján, a ma is meglévő ferences kolostor és templom építésénél szinte teljesen elpusztult!) (15—16. ábra) Már írtunk részletesebben a Várhegyen talált késő középkori teme­tőről, a kápolnahelyről, valamint a vele szemben a József Attila utca másik felében húzódó nagyméretű Árpád-kori temetőről és az ugyan­csak hozzá tartozó, de a századelőn elpusztult templomról, valamint azok leleteiről. 128

Next

/
Thumbnails
Contents