Magyar Kálmán: A középkori Segesd város és megye története, régészeti kutatása - Somogyi Almanach 45-49. (Kaposvár, 1988)
VI. Régészeti és művelődéstörténeti emlékek Segesdről
helyen állt, jegedhez hasonlóan /— fal helyett ,— vesszőíonatos sövénnyel és kis árokkal vették körül!529 Mindkét városnak az ún. városias jellegét legjobban a középkorban meglévő egyházi intézményei bizonyították! Újlakon — az 1316- ban biztosan említett ferences kolostor mellett — az ágostonos remetéknek állt a Szent Anna tiszteletére szentelt kolostora. A gazdag Szent Péter és Pál ivárosi plébánián kívül egy .Szent Ilona templom. Mindenszentek és Szent Péter tiszteletére szentelt kápolna, illetőleg a Szent László ispotály létezett területén! Újlaknak jelentős számú, megközelítőleg nyolc egyházi intézménye volt!540 Szegeddel kapcsolatban Evlia Cselebi 1664—66 között 11 romtemplomról tud! Ha a középkori Szeged topográfiáját — a különböző egyházi intézmények alapján — próbáljuk meghatározni, ekkor kiderül, hogy a településmag központja a Szent Demeter templom lehetett, a temetővel és vásártérrel! Ezen a központi településmagon állt a mari anus ferencesek Szent Háromság tiszteletére szentelt kolostora is ! Ettől a központi településmagtól északra feküdt az egy nagyobb és több kisebb szigetre kiterjedő Felszeged! A sziget közepe táján állt Asszonyfalva, illetőleg Felszeged iSzent György tiszteletére szentelt egyháza. Tőle kissé keletre létezett a domonkosok Szent Miklósról elnevezett, XIV. század elején épített rendháza. Itt működhetett a XV. században említett Szent Erzsébet ispotály is. A központi településtől (ahol a (Szent Demeter templom állt!) D-re lévő Alsizeged szélén létezett — az 1458-ban említett — Szent Péter ispotály, valamint ta mellette — a XV. század második felében —• felépülő Havi Boldogasszonyról elnevezett obszerváns kolostor! Szegednek tehát két ferences, egy domonkos kolostora, két ispotálya, két plébániaegyháza maradt fenn a különböző említésekben. (Vagyis, a források alapján ugyancsak jelentős számú, hét egyházáról tudunk !)541 Láttuk tehát Újlak és Szeged középkori egyházi intézményeit, illetőleg annak elhelyezkedését, topográfiáját. A két város templomának száma (8—11) megközelítőleg megegyezik Segesd középkori egyházainak a számával (7—8). Szeged esetében a város plébániaegyháza, a Szent Demeter egyház jelentette a — temetővel, vásártérrel rendelkező — városcentrumot! Azt a településrészt (amelyet Újlakhoz hasonlóan!) csupán palánkkal, és valószínűleg a XV. században épült mély árokkal és sövényfonásos karózattal vettek körbe! A fenti példák és a rendelkezésünkre álló régészeti adatok alapján kíséreljük meg Segesd középkori egyházi topográfiáját azonosítani. A topográfiában is elsősorban a város, a civitas és :a későbbi segesdi oppidum helyét szeretnénk meghatározni! Az előző, vagyis a forrásokat feldolgozó fejezetnél részletesen tárgyaltuk a XIV—XVI. századi Segesd civitas, oppidum adatait. Ennek felsorolását azonban most mellőzni kívánjuk! Nagyon érdekes, hogy a Jakab László által készített segesdi monográfia a következőket írja:542 „a fellegvártól É-ra (!?) volt a város, amelynek régi képein 12 (torony látható kereszttel ellátva, újabb képein 125
